Észrevételeink a Városligeti Építési Szabályzatról


2014. június 30-án a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a több szervezet által fölöslegesnek, drágának és a közparkra veszélyesnek tartott Városligeti Múzeumnegyed megvalósításához szükséges Városligeti Építési Szabályzatot.Több civilszervezet kifogásolta, hogy a közgyűlés a több mint százmilliárd forintos tervezett beruházásról úgy döntött, hogy még aznap 107 másik előterjesztéssel is foglalkozott, így a kérdés érdemi megfontolására nem maradhatott ideje a döntéshozóknak.

Az ÓVÁS! Egyesület észrevételei  az alábbiak:

 

Köszönet a tervezőknek a VÉSZ igényes, pontos vizsgálati anyagáért, helyzetértékeléseiért, mindenre szakterületre kiterjedő megállapításaiért!

Kritika illeti azonban a VÉSZ-t a tervezett beavatkozások valódi okának, céljának és hatásainak hibás, hiányos bemutatása miatt. Megemlítjük, hogy ez a mostani tervezet még a korábbinál is kevesebb gondot fordított erre, és ahogy már ezt korábban a partnerségi jelentkezésünkben leírtuk, a teljes elhibázott és szükségtelen, az államháztartást terhelő, és a fontosabb területek fejlesztésétől anyagiakat elvonó beruházás elfogadása ellen vagyunk.

 

Az alátámasztó munkarészről.

 

(Az alátámasztó munkarész első fejezete, főként annak első mondata freundi elszólással csaknem helyére teszi a dolgokat. Érdemes ide másolni: „Magyarország kormánya elkötelezte magát amellett, hogy Budapesten hat kiemelkedő 

jelentősegű kulturális intézmény új épületeket emel számára, a Liget Budapest fejlesztés 

részeként.” Vagyis Magyarország kormánya új épületeket emel maga számára és ezen felül még szabad kezet is kap az eddig jól működő, a területnek életet adó, de a Liget Budapest fejlesztés révén majd felszabaduló budai vári területre és a volt Kúria épületére!)

 

Ez a munkarész nagyon sok adatbeli, számszaki hibát tartalmaz a terület tervezett beépítéséről. Ezekből ítélve nem sok bizalmunk van a többi adatban, számításban, következtetésben sem.

 

A 4.-8. oldalon az új épületekről található szintadatok, a 10. oldali beépítési adatok és a 41. oldalon lévő parkolási számítás területadatai nem felelnek meg egymásnak. A Néprajzi Múzeum területének egyértelmű elírásán túl, a területi számok gyakorlatilag egyik tervezett épületnél sem egyeznek a különböző kimutatásokban. A parkolóegyenleg számításnál az épület bruttó szintterülete (41.oldal) minden épületnél kevesebb a 4.-8. oldalon az egyes tervezett épületekre megadott nettó szintterületénél. Nem valószínű, hogy igazolható az épületek nettó alapterületi összegének (4.-8. oldal) és a tervezett új beépítés (bruttó) értékének (10. oldal) egymásnak-megfelelősége sem.

 

A szükséges parkolószám kimutatásánál (bár a vitathatóan csökkentett területi értékekkel számolva/lásd feljebb!/) az OTÉK alapján számított (de a Vész-re törvény által nem kötelezővé tett) parkolószám 4913 lenne, ezzel szemben tervezett parkolószám 1800 parkolóhelyben lett meghatározva. Ez az eddig (és másutt ezentúl is) érvényes, szükséges és kötelező parkolószám 36,64 %-a csupán!

A Városliget területén (sok helyen zavaró,de létező) eddig meglévő 2350 parkolóhely helyett tehát 1800-at terveznek, amely a Mexikói útnál javasolt 400 P+R parkolóval együtt is csak 2200 parkolóhely lesz. A VÉSZ saját kimutatása szerint ebből 579 az új épületekhez szükséges. Komoly gondokat fog okozni a parkolószám csökkenése -a beruházás által remélt látogató-turista forgalom egyidejű növekedése mellett- elsősorban a környék lakosságának, másrészt a meglévő és tervezett intézmények látogatóinak, ami akár a látogatók számának csökkenését is eredményezheti.

 

A beépítési adatok számításánál szinte komikus és számunkra elfogadhatatlan, hogy a Városliget „új múzeum negyeddel” bővített állapotának beépítési mutatójánál nem veszik figyelembe a meglévő „régi múzeum negyed” (a Szépművészeti Múzeum–Műcsarnok - és a szabadtéri múzeum, a Hősök tere) beépített területét. Teszik ezt úgy, hogy az egységes 29732/1 helyrajzi számú Városligetből kiveszik a Hősök terét és létesítményeit és az így létrehozott Z-VI övezetre számítják ki a beépítési hányadot. Ezzel a mutatvánnyal érik el, hogy a 7,25 %-os tényleges beépítési hányad 6,1 %-ra csökken. (10. oldal)

 

Joggal merül fel a kérdés, hogy mitől lesz az Európa első tervezett közparkjába széthintett épületekből „ egy átfogó művészeti „múzeumsziget”, erős nemzeti brandekkel ….. mindez beleszőve a Városliget megújuló parkjának és intézményeinek struktúrájába” (Baán László kormánymegbízott)?

Ilyen alapon a Közlekedési Múzeumot, a Vajdahunyad Várát is kiemelhették volna a területből ,vagy a teljes Dózsa György úti új múzeumokat is, így talán a városi terekre előírt (de a Vész-re törvény által nem kötelezővé tett) 3 %-os beépítés hányadot is elérhették volna.

 

A munkarész 15. oldalán lévő Városliget tervezett funkcionális elrendezése tervlap színes és széles funkció választékból az látszik, hogy ez a gigantikus beruházás mindent kínál, csupán a Városliget eredeti és kívánatos funkcióját a városi ember számára fontos „üres” rekreációs területeket nem tartja fontosnak.

 

A VÉSZ jóváhagyandó munkarészéről

 

Ez az aláírók idejével takarékoskodó munkarész gyakorlatilag egy végrehajtási utasítás, amely nem sok információt ad a beruházás mélyebb rétegeiről az aláíró politikusoknak. Amire egyébként sincs szükség visszagondolva a Városliget Törvény múlt év Karácsonya előtti gyorsított jóváhagyására.

A VÉSZ egyetlen intézkedése, amelyben a tervezés és egyeztetések során is mindenki egyetértett, az a Kós Károly sétány közúti forgalmának megszüntetése volt.

Azonban amennyiben a VÉSZ nem ad garanciát a Kós Károly sétány közúti funkciójának megszüntetésére és ennek anyagi fedezetét törvényben nem rögzítik, akkor az is lehet, hogy soha nem történik meg. Ezért a 23. § kiegészítendő a következő megszorítással:

A Kós Károly sétány főúthálózati szerepköre megszüntetésének közlekedési feltételeinél felsoroltakat legkésőbb az új beépítés elkészültéig meg kell valósítani. Vonatkozik ez a 27. § (2) pontjára is, amely leszögezi, hogy az  övezet területén  a  gépjárműforgalom megszüntetésére  legkorábban  a  Kós  Károly sétány főúthálózati szerepkörének megszüntetésével egy időben kerülhet sor.

A 24. § helyesen tartalmazza az időbeli megvalósulási kötelezettséget a  Dózsa  György  út  melletti  „B-D”  jelű  építési  helyeken  új  beépítés  létesítésének  közlekedési 

feltételeinél. 

A Városligeti építési szabályzat elkészítésének eredeti projektelemeinél történt változásoknál üdvözölni lehet, hogy  Királydomb  alá  tervezett  Gyermek  és  Ifjúsági  Tudás  és  Élményközpont Projekt, Vendéglátás Megújítása (Gasztrofalu) Projekt  és a Nebbien Kapu Projekt létesítése a Városligeti park területén elvetésre került.

Csak remélni tudjuk, hogy a józan belátás és megfontolás még sok javulást hoz és az elmaradó „projektelemek” által felszabadított területen a Városliget rekreációs zöldfelülete kap helyet!

 

 

Budapest, 2014. június 26.