Ismét vészhelyzet a világörökségi helyszínen!

Ismét vészhelyzet a világörökségi helyszínen!

MEGHÍVÓ

A Kulturális Örökség Napok közeledtével egy rendhagyó sétára hívjuk, melyen felhívjuk a figyelmet a napokban lebontásra szánt Király utca 40.-re és a hozzá hasonlóan üresen álló veszélyeztetett műemlék épületekre a zsidó negyedben. Egyúttal néhány, a bontástól megmentett és sikeresen rendbe hozott házat is bemutatunk jó példaként.

Találkozó 2014. szeptember 17. szerda délelőtt 11 órakor a VII. Dohány utca 10. előtt.

Az egy órásra tervezett séta útvonala és az érintett, ronccsá változtatott műemlék épületek: Dohány utca 10, Síp utca 8. és 10, Dob utca, Kazinczy utca, Király utca 40, Kisdiófa utca, Klauzál tér, majd a Klauzál utca és a Klauzál utca 7. és 9. szám alatti épületek.

A séta a Klauzál utca 19. szám alatti romkocsmában ér véget

ÓVÁS! Egyesület

e-mail: ovasegyesulet@gmail.com

weboldal: www.ovasegyesulet.hu

telefon: 06 70 269 6827 vagy 06 20 946 1257

Megfelelő védelem, rehabilitációs program és támogatási rendszer hiányábantovább pusztulnak a történelmi zsidó negyed épületei!

Mégis lebontják a Király utca 40-et: bár 2006-ban az ÓVÁS! Egyesület és több más civil szervezet tiltakozása nyomán az akkori örökségvédelem nem engedte lebontani az Andrássy úti világörökségi helyszín védőzónájában álló, Hild József tervezte házat.

A ház bontását a befektető évek óta tervezte, és ezúttal zöld utat is kapott ehhez az örökségvédelmi szakhatóságtól (Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Irodája), a korábbi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyén létrehozott Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtól és úgy tűnik a kerületi építési hatóságtól is.

Annak idején a jogtalan bontás miatt tető nélkül maradt épület állagmegóvására kötelezték a tulajdonost, de az évek során ezt egyetlen hatóság sem kérte számon, így mostanra a lepusztult épület állapotára hivatkozva (a kapualjat és néhány apró részletet kivéve) nemcsak a teljes belső kerül bontásra, de a műemléki szakvéleményben értéktelennek és “bontandónak” nevezett külső homlokzati falak is. Az eredeti épületből csak a boltozott földszint és a pince marad meg, erre építik vissza a háromemeletes Hild-féle homlokzatot, a tetőre pedig egy kétszintes “üvegdoboz” kerül majd. A bontást megalapozó műemléki szakvélemény valószínűleg a befektető kiszolgálására készült. Független szakértő, például statikus véleményének kikérése nem nyert támogatást.

A Király utca 40. sorsa vár a védettnek nevezett zsidó negyed területén belül több hasonlóan megcsonkított, tető nélkül pusztuló műemlék épületre: a Síp utca 8. és 10-re, a Paulay Ede utca 33-ra, a Klauzál utca 7. és 9-re, a Dohány utca 31-re, de – amennyiben nem lesz változás – a többi, közel egy évtizede üresen álló, pusztuló épületre is.

Az ÓVÁS! Egyesület szerint az évek óta folyamatosan átszervezés alatt lévő, szétszabdalt és tökéletesen meggyengített örökségvédelem nem biztosítja megnyugtatóan a nemzeti és a nemzetközi kulturális örökség részét képező zsidónegyed egésze: városszövete és épületei megfelelő védelmét a radikális átalakításokat és bontásokat tervező befektetőkkel szemben. Az UNESCO által megkövetelt és a Világörökségi Törvényben előírt budapesti világörökségi területekre és védőzónáikra vonatkozó Kezelési Terv még mindig hiányzik, az ennek elkészültéig az UNESCO által 2013-ban a magyar államtól kért változtatási moratóriumot nem vezették be és az általuk már több ízben is javasolt és a legtöbb európai városban alkalmazott támogatási rendszernek nyoma sincs. Pedig a nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a történelmi városrészek védelme és rehabilitációja nem csak a törvényi kötelezettség és egy szűk társadalmi réteg esztétikai elvárásainak való megfelelés miatt fontos, hanem gazdaságilag is megtérülő befektetés.

Részletek az UNESCO Világörökség Bizottságának 2013 februárjában Budapestre küldött missziójának jelentéséből és a Bizottság magyar állam felé megfogalmazott elvárásaiból:

“A misszió aggályát fejezte ki a világörökségi területre vonatkozó, a beruházók által benyújtott fejlesztési projektekkel kapcsolatban, illetve a jóváhagyási eljárásokra vonatkozó mérlegelési jogkörökkel kapcsolatban, amelyek felhatalmazzák a kerületi önkormányzatokat, hogy a beruházókkal tárgyaljanak és megállapodást kössenek. A misszió kihangsúlyozza, hogy mivel még ki kell dolgozni a kezelési tervet, az építési engedélyek jelenlegi közigazgatási rendszere veszélyeztetheti a helyszín városi szövetének megőrzését. […]”

A részes állam:

- a kezelési terv elkészüléséig és jóváhagyásáig sürgősen vezessen be moratóriumot a világörökségi helyszínen és védőövezetén belüli bontások/építkezések engedélyeinek kiadására, amelyek érinthetik a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét;

- dolgozzon ki megfelelő szabályozó intézkedéseket, például világos és átlátható eljárásokat az új bontási/építési engedélyek kiadására és jóváhagyására vonatkozóan;

- végezzen valódi monitoring-tevékenységet arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok a 2013. január 1-jén hatályba lépett 314/2012 kormányrendeletet végrehajtják-e; e rendelet vonatkozik a városfejlesztési koncepciókra, integrált városfejlesztési stratégiákra, valamint a várostervezés eszközeire, illetve a várostervezéssel foglalkozó egyes konkrét jogintézményekre;

- olyan szabályozásokat állapítson meg, amelyek a partnerekkel kötött megállapodásokat még a városfejlesztés vagy várostervezés előtt szabályozzák, így előzve meg a helyszín építészeti és városi koherenciájának súlyos károsodását”