Tisztelt Közgyűlés!

 

Az 1999. január 1-én hatályba lépett, Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X.15.) sz. Főv. Kgy. rendelet meghatározta a főváros területére készülő településrendezési eszközök (szabályzatok, szabályozási tervek, stb.) összhangjához szükséges követelményeket. A rendelet 7. § (1) bekezdése szerint “a Fővárosi Szabályozási Kerettervben megjelölt, kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területeken (FSZT) a Kerületi Szabályozási Terv jóváhagyásához Budapest Főváros Közgyűlésének egyetértése szükséges”.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 63/C. § (3) bekezdésében megjelenő egyetértési jog tartalmára vonatkozóan a hivatkozott bekezdés úgy fogalmaz, hogy “Budapest Főváros Közgyűlése az egyetértési jogát e rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt fővárosi feladatok ellátásához szükséges szabályozási elemek biztosítása érdekében gyakorolja.”,  a Fővárosi Közgyűlés egyetértési joga tehát az Ötv. 63/A. § – ban meghatározott feladatokra, illetve az ezek ellátásához szükséges területekre terjed ki. E szabályozás összhangban áll az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (6) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint “a kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintő, a főváros szabályozási kerettervében szereplő szabályozási elemeket be kell építeni.”

A tervezési terület a tárgyi, Budapest,  VII. kerület   Belső – Erzsébetváros, Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt terület.

A Fővárosi Szabályozási Keretterv a  tervezési terület  két lehatárolt  részét  FSZT jelű, kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területként rögzíti, ezért a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) jóváhagyásához Budapest Fővárosi Közgyűlésének egyetértése szükséges, amely egyetértési jogot a Közgyűlés – az Ötv. 63/A. §-ában rögzített – fővárosi feladatok ellátásához szükséges szabályozási elemek biztosítása érdekében gyakorolja. Az előírt fővárosi feladatkörök közül a tárgyi tervet a városrehabilitációs programból adódó feladatok, valamint a tervezési terület infrastrukturális és zöldfelületi ellátásának biztosítása érinti. Az egyetértési jog gyakorlása során az FSZKT-nak és a BVKSZ-nek való teljes körű megfeleltetést is rögzíteni szükséges.

I.        Előzmények

Budapest Főváros, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 2006. márciusában a Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt terület városrehabilitációs akcióterületté nyilvánítását kérte a Fővárosi Önkormányzattól.

A terület jelentős része a világörökség rávezető zónájába tartozik, ezért ezen a területen a Fővárosi Önkormányzat a 48/1998.(X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet szerint a kerületi szabályozási tervek elfogadása során egyetértési joggal rendelkezik.

Erzsébetváros Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzatnak a világörökség védőzónájára kiterjedő egyetértési jogát vitatta, és a 42/2005.(XII.2.) számú önkormányzati rendeletében ezen, a világörökség rávezető zónájában elhelyezkedő területen három tömbre a Fővárosi Önkormányzat egyetértése nélkül hagyta jóvá az általa készíttetett, a területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervet.

A városrehabilitációs akcióterületté nyilvánítási kérelem alapját képező városrehabilitációs előtanulmány azon Kerületi Szabályozási Terven alapult, amely a Fővárosi Önkormányzat számára szakmailag nem volt elfogadható.

Így, bár a Fővárosi Önkormányzat a területet a városrehabilitáció feltétlen célterületének tartotta, tartja, az elkészült tanulmány alapján nem jelölte ki akcióterületté a Budapest VII. kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút- Rákóczi út által határolt területet, de a Fővárosi Közgyűlés 1103/2006.(06.29.) Főv. Kgy. határozatában kívánatosnak tartja a Budapest VII. kerület, Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt terület jövőbeni városrehabilitációs akcióterületté való kijelölését, és ennek előkészítésére 1104/2006. (06.29.) Főv. Kgy. határozatában e munka előkészítésére szakmai bizottság létrehozásáról rendelkezett. A határozat szerint a szakmai bizottság a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala és az Erzsébetvárosi Önkormányzat 2-2 delegáltjából, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1 delegáltjából álló 5 fős testületként működjön. Az Óvás Egyesület véleményezési joggal, 1 fő delegálttal képviseltetheti magát.

A Fővárosi Közgyűlés hivatkozott határozata értelmében létrejött szakmai bizottság első, alakuló ülését 2006. augusztus 10-én tartotta meg, amelyen – többek között – a következő döntés született:

„A bizottságban résztvevő, a Fővárosi Önkormányzatot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt képviselő, valamint a meghívott Óvás Egyesületet képviselő tagok egyöntetűen megállapították, hogy a Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területre készüljön egységes, átfogó Kerületi Szabályozási Terv, amely a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat Települési Értékvédelmi Ügyosztálya megbízásából készíttetett „Kezelési kézikönyv” iránymutatásait vegye alapul. A KSZT a Fővárosi Önkormányzattal egyeztetve készüljön, és ily módon nyerje el a Fővárosi Közgyűlés egyetértését. Ez az új, átfogó KSZT képezze a területre vonatkozó rehabilitációs programok alapját.”

A szakmai bizottság 2006. augusztus 10. és 2008. március 10. között eltelt időszakban számos alkalommal összeült, hogy segítse, és nyomon kövesse az új, átfogó KSZT munkafolyamatát.

 

A szakmai bizottság másfél éves munkájának és a kiváló együttműködésnek köszönhetően 2007. év végére sikerült egy, a Világörökség UNESCO-biztosa, Michel Polge által is elfogadhatónak minősített szabályozási tervet elkészíttetni. Hangsúlyozni kell, hogy a szakmai bizottság munkájában a kerület delegáltjai (kezdetben Hunvald György polgármester és Gergely József alpolgármester urak, majd Gergely József alpolgármester és Lantos Péter főépítész urak) tevékenyen részt vettek, és abban, hogy a szabályozási terv elérte a megkívánt szakmai színvonalat, ők is szerepet vállaltak és a munkával és döntésekkel egyetértettek az utolsó alkalom kivételével.

Ezt követően a kerületi önkormányzat időben két hatályba léptetési szakaszra bontva küldte meg a tervet az Étv. 9. § (3) bekezdés szerinti államigazgatási eljárásra. A Fővárosi Önkormányzat (mellette a KÖH és a civil szervezetek) ezt az ütemezést elfogadhatatlannak tartotta, és nem adta a 48/1998. (X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet 7. § (2) bekezdésben rögzített egyetértését a tervhez.

Erzsébetváros Önkormányzata az egyeztetési eljárást a Fővárosi Önkormányzat egyetértését el nem nyerve lezártnak tekintette, és a terveket ilyen módon függesztette ki, illetve küldte meg az állami főépítésznek.

 

II.       A tervjavaslat ismertetése

1.      A terület városszerkezeti helyzete és rövid története

A terület határai: Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt terület, az un. „Régi Pesti Zsidónegyed” kiterjesztett területe.

A területre vonatkozóan számos terv van hatályban. Budapest Településszerkezeti Tervében az ún. Belső Erzsébetváros vegyes terület, ezen belül település-központ, az FSZKT a területre vonatkozóan a VK keretövezet előírásait érvényesíti. Ezen túlmenően a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) és több szabályozási terv, Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) is érvényben van.

 

2.      Az épített örökség értékei

A területen belül a Király utca – Csányi utca – Klauzál utca – Dohány utca – Károly körút által határolt rész az Andrássy út Világörökség területének védő-rávezető zónája 2002. év óta.

A KÖH 2005-ben újraértékelte a kulturális örökség részét képező értékeket, melynek eredményeként további épületeket vett fel a műemlékek listájára. A tervezési terület előzőekben hivatkozott része a kulturális örökség miniszterének 7/2005. (III.1.) NKÖM rendelete értelmében műemléki jelentőségű terület (MJT) besorolást kapott. A besorolás következtében tovább bővült a terület megújítása során figyelembe veendő szempontok sora, a rehabilitációs folyamat várhatóan eltolódik az építészeti-kulturális értékek hatékonyabb védelme felé.

A területen sok műemléki védelem alatt álló épület található, melyek műemléki környezeteikkel szinte teljesen lefedik a területet. A védettségeket a fővárosi és kerületi védelem alatt álló épületek, együttesek teszik teljessé.

 

3. A városfejlesztési javaslat alapvető célkitűzései:

–          az épített környezet felújítása

–          a terület felértékelését eredményező környezetfejlesztés feltételeinek meghatározása

–          a terület arculatának, identitásának megőrzését elősegítő fejlesztések körvonalazása

–          a tömböket felfűző gyalogos út- és térhálózat kialakítása, a térfal-rendszer és az átjárhatóság szempontjainak összehangolásával

–          ezzel egyidejűleg a terület forgalomcsillapítása

–          a történelmileg kialakult térfalak és utcakép megőrzése, kiegészítése

–          a terület revitalizációja érdekében vizsgálni kell egy sajátosan helyi funkcionális rendszer kialakíthatóságának lehetőségeit, továbbá a tágabb térség közlekedési-, tömegközlekedési-, parkolási-, áruszállítási- és kiszolgálási feltételeit is

–          az új beépítési elemek meghatározása

–          a területre vonatkozó terveket a terület városszerkezeti, várostörténeti, kulturális, társadalmi, kulturális örökségvédelmi, infrastrukturális sajátosságainak megfelelően kell kidolgozni, ami lehetővé teszi a terület gyakorlati regenerálásának előkészítését

–          a célkitűzések elérése érdekében egységes szellemiségben pontosítandók a területre vonatkozó hatályos KSZT-k egyes szabályozási elemei, városrendezési elhatározásai, amit az időközben megváltozott tulajdoni viszonyok, kulturális örökségvédelmi szempontok is indokolnak.

–          az egyes tömböket alkotó mély telkek belső részein a bővítési lehetőségek feltárása, az üres telkek beépítése

–          át kell értékelni a bontások arányát, helyét és a kialakuló térfal-rendszert

–          a telkeken elhelyezhető épületek és más építmények jellemzőinek, kialakításuk módjának, a telekalakítás helyi szabályainak, az épített és a természeti környezet alakításának és -védelmének meghatározása

–          a zöldfelületi rendszer fejlesztése

–          a közművek korszerűsítési feltételeinek biztosítása.

–          a megvalósítás modellje az önkormányzat, a magántőke és a társasházak együttműködésére kell, hogy épüljön.

4.      A városrehabilitációs program elvei és elemei

–          A terület karakterének megőrzése        az egyes tömbök, utcaképek karakterének, illetve a telekrendszer figyelembevételével.

–          A negyed védelme ne csak az egyedileg védett épületekre terjedjen ki. Az MJT területen legyen elsődleges a műemlékvédelem és növelni kell a helyi értékvédelem szerepét a rehabilitáció érdekében.

–          Közterületek rehabilitációja az átmenő forgalom csökkentésével, forgalomcsillapított, vegyes használatú utcák kialakításával, korlátozott mértékű közterületi parkolás lehetőségével.

–          Gyalogos övezetek a szomszédos kerületek felé is.

–          Átjáró-házak a tradicionális átjáróházas területeken akár időben korlátozottan újra megnyithatók, amivel másodlagos gyalogos hálózat alakítható ki.

–          Új közterületek, zöldfelületek kialakítása         a meglévő értékes belső zöldterületek megtartása mellett.

–          Lakásszámok   A meglévő épületekben javasolt a kislakások összevonása, új épületek esetében pedig a létesíthető lakások számának korlátozása.

–          Parkolási problémák megoldása, mélygarázs létesítése

–          Tömegközlekedés javítására a terület belsejét feltáró városi buszjárat (citybusz),  a Rákóczi úton a tömegközlekedési sáv középre helyezése javasolt.

–          Az építészeti tervek értékelése, engedélyezése közös felelősségvállalás jegyében, közös tervtanácsok, bizottsági véleményezések alapján.

–          Önkormányzati szerepvállalás növelése

 

5.      A tervezett szabályozás alapjai

A beépítés sűrűségének csökkentése – a beépítés magasságának szabályozása, az épületek közötti legkisebb távolság szabályozása, az udvarok legkisebb méreteinek szabályozása, épületek mélységének (traktus szélesség) szabályozása, lakásszám szabályozása, szintmagasság szabályozása.

Az épületek megőrzése és fejlesztése – a kialakult utcai térfal-szerkezet megőrzése és rehabilitálása, a kulturális örökség részét képező beépítési struktúra megőrzése, a meglévő épületállomány megőrzésének ösztönzése.

A közlekedési rendszer differenciálása – a közlekedési rendszer átalakítása (átmenő utcák, célforgalmú utcák, kiszolgáló- és feltáró utcák, az épületek megközelítését szolgáló vegyeshasználatú utcák, a közterületek differenciált átalakítása (vegyeshasználat, gyalogos-prioritás ösztönzése stb.), a közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, különös tekintettel a területek belső részeinek feltárására és a kötöttpályás rendszerek megállóinak összekötésére (METRÓ, MillFav, villamos, troli), parkolási rendszer fejlesztése (a lakók parkolásának segítése, a külső forgalom parkolási igényeinek korlátozása, a meglévő parkolók különidejűségének kihasználása, közterületi parkolás visszaszorítása, önálló parkolók létesítése stb.

A szabad területek fejlesztése – a szabad területek növelése, a közterületek, közterületeken kialakított zöldfelületek, közhasználatra megnyitott kertek, zöldfelületek egységes rendszerré szervezése a terület életminőségének javítása érdekében, privát-, félprivát-, illetve közterek fejlesztése és összekapcsolása, a tömbbelsők minőségi fejlesztése.

A funkcionális rendszer revitalizálása, regenerálása – a földszinti funkciók közcélúságának előírása (üzletek, intézmények, teraszok stb.), a környezettől idegen funkciók (ipari telephely, nagykereskedelem, raktár stb.) kizárása, a közösségteremtő funkciók preferenciája (vendéglátás, szolgáltatás, szabadidő, kultúra stb.), az érdeklődés, kor szerinti differenciált funkcionális kínálat feltételeinek biztosítása.

A közműrendszer revitalizálása, regenerálása.

 

6.      A szabályozás főbb elemeinek ismertetése

Beépítettség (beépítési %) csökkentése

A telkek legnagyobb beépítettségének változtatására a beépíthető területek és a legkisebb udvarméretek szabályozásával kerül sor. Ez a módszer a magassághoz köti a legkisebb udvarméret kialakítását, miközben behatárolja az épület legmagasabb pontjának magasságát. (Jelenleg nem kerülne bevezetésre, hatályba léptetése elhalasztva.)

Szintterületi mutató értéke

A szintterületi mutató tényleges értéke az építésjogi követelmények szigorúbb szabályozása alapján jelentősen változik, miközben a szintterületi mutató névleges értéke nem változik. A szabályozás más elemekkel kívánja elérni a sűrűség megfelelő értékeinek megközelítését. A társadalmi egyeztetések eredményeként kifejlesztett ún. „többváltozós integrált szabályozás” módszere a reálisan beépíthető szintterületek felé, a lakható környezet felé mozdítja el a beépítési jellemzők kiaknázásában érdekelt tulajdonosokat is, de szem előtt tartva a használhatóság, lakhatóság és a gazdaságos környezetalakítás követelményeit is. A reálisan gondolkodó fejlesztők számára vonzó piacot jelenthet a balvárosi történeti környezetben kialakított régi és új épületrészekből álló vagy a régi épület felújításával kialakított új környezet, ugyanakkor a mindenki által túlzottnak tekintett beépítéseket nem teszi lehetővé (épület- és szintmagasságok, lakásszám, udvarméret, együttes alkalmazása). (Jelentős része jelenleg nem kerül bevezetésre, hatályba léptetése elhalasztva.)

Udvarok: az udvarok méretének szabályozási koncepciója

(Jelenleg nem kerülne bevezetésre, hatályba léptetése elhalasztva.)

(1)     A legkisebb udvarméret minden irányban az épület legmagasabb pontja magasságának legalább 2/3-a.

(2)     12 m-ig csökkentett udvarméret akkor alkalmazható, ha a nem utcai épületrészek legmagasabb pontja legfeljebb az udvarméret 1,5 szerese, és

a)      a telek szélessége 18-26 m közötti, vagy

b)      az épületszárny a szomszédos egyedi védelem alatt álló épület tűzfalának takarását szolgálja.

(3)     Ha a szomszédos telken lévő épület a beépítendő telek udvara felé homlokzattal rendelkezik:

a)      a szemközti homlokzatok közötti távolság nem lehet kisebb, mint a telkekre vonatkozó magasabbik Élp-ből számított udvarméret értéke, a beépítendő telekre vonatkozó udvarméret betartása mellett;

b)      a szomszéd telek felé oldalszárny tűzfalasan akkor építhető, ha

1.      az eredeti beépítés azon a telekhatáron tűzfalas volt, és

2.      a szomszédos kialakult udvarméret legalább 12 m, és

3.      az új oldalszárny legmagasabb pontja kisebb, mint a szomszéd udvarméret 1,5-szerese.

A terület struktúrájának védelme és megőrzése érdekében mind az üres telkek esetében, mind a meglévő épületek bontása, részleges bontása, új épület létesítése, bővítése, vagy tömegének változtatása esetében a szabályozási terv meghatározza a létesíthető udvar és hátsó kert minimális méretét. Épületek magassága (homlokzat-, párkány-, építménymagasság, épület legmagasabb pontja) Az illeszkedés általános szabálya helyett a párkánymagasság, valamint új elemként előírt a létesíthető épület legmagasabb pontja (ÉLP). Az utcai épületszárnyak megtartása esetén udvari épületszárnyak vonatkozásában előírás, hogy azok az utcai gerincvonal fölé nem emelkedhetnek.   A meglévő fogalmak kiegészítése, új fogalmak magyarázata építménymagasság: lásd: OTÉK az utcai homlokzat legnagyobb magassága (Ém): az épület utcai homlokzatához tartozó F/L érték. Lásd: OTÉK az utcai beépítés párkányának legnagyobb magassága (Upm): a párkány legnagyobb magassága, mely az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala között függőlegesen mért távolság (nem azonos a párkánymagassággal, ami ereszmagasságot jelent) az épület legmagasabb pontjának magassága (Élp = Upm +6,0 m): az utcai beépítés legnagyobb magassága +6,0 m-es értékben meghatározott vízszintes sík. lásd még: BVKSZ

Meglévő szövet védelme az utcai traktusmélység maximalizált 13,0 (15,0) m-ben.
(Jelenleg nem kerülne bevezetésre, hatályba léptetése elhalasztva.)

Lakásszám maximalizálása a létesíthető legnagyobb össz-szintterület/130 (100) adja meg a legnagyobb lakásszámot.
(Jelenleg nem kerülne bevezetésre, hatályba léptetése elhalasztva.)

 

 

7.      A szabályozási jellemzők változásai

Az előzőekben felsorolt szabályozási elemek és az övezeti szabályozási jellemzők összehasonlítása együtt szemléltetik a terv eszközrendszerét.

A hatályos állapotban jól láthatóak azok az egyedi mozaikok, melyek a normatív szabályozás törvényi előírásai ellenére telkenkénti szabályozásokon alapulnak. Ezeket a tervezett szabályozás meg kívánja szüntetni, különös tekintettel a többleteket megengedő, kivételezett telkek esetében. A szabályozás tekintettel van a szerzett jogokra, mert a jóhiszeműen szerzett jogok elvonása kártérítési kötelezettséggel terhelheti az önkormányzatokat, az adófizetőket.

Ugyanakkor a szabályozás új eszközei, a területre vonatkozóan kidolgozott ún. „többváltozós integrált szabályozás” módszere lehetővé teszi, hogy a kialakítható új beépítés jellemzői elérjék az elvárt értékeket és jellemzőket. A több különböző és független változó egyidejű alkalmazásán alapuló szabályozás valamennyi előírását együtt és külön-külön is alkalmazni kell, így az újabb elemekkel[1] kiegészített szabályozási rendszert.

A tervezett szabályozás változásai lényegében néhány elemre koncentrálódnak, amint azokat a rendelettervezetek is rögzítik. A leglényegesebb változások két csoportba vonhatók össze. Az egyikbe tartoznak a VII. kerületi KVSZ tartalmának finomítását, területi specifikálását szolgáló előírások, változtatások, a másikba a Budapest belső magjának területén fellehető környezeti értékek egységes szemléletű megőrzését és az értékek megtartása melletti fejlesztés lehetőségeit egységesen előíró szabályok.

1. csoport – a Belső- Erzsébetváros területére vonatkozó, a KVSZ előírásait pontosító javaslatok
(Első ütemben hatályba lépnek.)

     4.§  a védett területen a telekalakítás elvi engedélyhez kötése

     5.§  az építési engedélyhez kötött építési munkák törlése a megváltozott országos előírások alapján ‑ hatályba lép

   12.§  a terület karakterének védelme érdekében az épületköz kialakításának szigorítása, illetve
az építési hely értelmezése a meglévő és megmaradó beépítés esetén ‑ hatályba lép

   15.§  az udvari terepszint és kerítés kialakításának pontosítása ‑ hatályba lép

   16.§  a zöldfelület számításának pontosítása

   20.§  a VK övezetek összevonása, egységesítése, áttekinthetőbbé tétele, valamint
az engedményes értékek alkalmazásának szigorítása

   28.§  a belső udvar lefedésére vonatkozó előírások pontosítása

   33.§  a magas tető lejtésére vonatkozó előírások pontosítása, illetve
az épületek magassági csatlakozásaira vonatkozó előírások bevezetése

   34.§  a tető ablakokra vonatkozó előírások pontosítása és
a közterület fölé nyúló épületrészek méreteinek pontosítása, valamint a fogalom-magyarázatok kiegészítése .

 

2. csoport – a belső városrészek megőrzését biztosító szabályok Erzsébetvárosi előírásai
(Valamennyi itt felsorolt javaslat jelenleg nem kerülne bevezetésre, hatályba léptetése a Zárórendelkezések 4.§ (2) bekezdés szerint elhalasztva.)

     2.§  a védett területen végzett építési munkák hatásait feltáró Karaktervizsgálat tartalmi és formai követelményeinek meghatározása.

     20.§             zártsorú beépítési módú telken álló, 1945 előtt épült, nem védett épület már részleges bontásának is elvi engedélyhez kötése

   28.§  a lakások számának maximálása a szintterület 100-zal történő osztásával

   33.§  az épületek magasságának és belső udvarának kialakítására vonatkozó új előírások bevezetése,
az alkalmazható legkisebb szintmagasságok kiterjesztése a földszint feletti szintekre
(a földszint korábban is szabályozva volt)

           a Karaktervizsgálat tartalmi és formai követelményei

A szabályozási elemek előzőekben ismertetett változásai a szakmai bizottság irányításával, külső szakértők bevonásával, és a bizottság egyetértésével kerültek kidolgozásra, hiszen ez az új szabályozás biztosítja a terület városrehabilitációs elveken történő megújítását. Ezen szabályozási elemek késleltetett hatálybaléptetése nem biztosítja a rehabilitációs szabályozási tervtől elvárható szakmai színvonalat, a terület értékvédő megőrzését.

 

III.     Az Étv. 9.§ szerinti véleményezési eljárás

A tárgyi, Budapest VII. kerület, Belső – Erzsébetváros, Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területre készített rehabilitációs szabályozási terv tervezetét Budapest Főváros VII. Erzsébetváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Főépítészi Csoportja véleményeztette az Étv. 9. § (2) és (3) bekezdés szerint.

A kerület az Étv. 9. § (3) bekezdés szerinti ún. közbenső véleményezési  eljárásra két időbeni ütemre felbontva küldte be az anyagot. A véleményezők közül a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, a Fővárosi Önkormányzat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Nagydiófa Egyesület és az Óvás Egyesület nem tartott elfogadhatónak. A Fővárosi Önkormányzat a szakmai bizottság véleményével megegyezően csak a terv egy ütemben történő hatályba lépésével értett egyet, amely véleményét a 48/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 7.§ -ban rögzített véleményezési és egyetértési joga szerint a (2) bekezdésben rögzített területeken, így a Világörökség területén a főpolgármester által gyakoroltan küldött meg a kerület számára.

Az eljárás folytatása, az Étv. 9.§ (4) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás során a Fővárosi Önkormányzat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Nagydiófa Egyesület és az Óvás Egyesület fenntartotta az egy ütemben történő jóváhagyással kapcsolatos véleményét, ismételten rögzítve, hogy a tervjavaslat emiatt még nem rendelkezik a Fővárosi Önkormányzat egyetértésével.

Az eltérő vélemények egyeztető tárgyalásán a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatnak (BVKSZ) és Fővárosi Szabályozási Kerettervnek (FSZKT) nem megfelelő előírások észrevételei is ismételten megfogalmazódtak. Ezek a vélemények alapján nagyrészt pontosításra kerültek, azonban továbbra is a tárgyi egyetértési jog gyakorlására megküldött tervezet a BVKSZszabályaival ellentétes vagy az építéshatósági munkát megtévesztő pontokat tartalmaz. A kerületet megkerestük e problémák feloldására, aki tekintettel arra, hogy véleménye szerint nem jelentenek jogi problémát, nem kívánta a felvetett pontok többségét pontosítani, módosítani. Szakmai véleményünk szerint a továbbra is fennálló problémák  a következők:

·        A tervjavaslatban a 15. jelű tömb övezeti besorolása Z-KK. A BVKSZ 52. § szerint ebben az övezetben a megengedett legnagyobb építmény magasság 4,50 m. A terven ezzel szemben Pm = Élp (párkánymagasság és egyúttal az épület legmagasabb pontja) 8,50 m szerepel.A kerület jogi érvelése helytálló olyan tekintetben, hogy az épület magasságának különböző paramétereiről beszél a fővárosi és helyi szabályzat, azonban véleményünk szerint az előírás megtévesztő és a 8,5 m nem alkalmazható.

·        Ugyancsak ebben a tömbben térszín alatti beépítést jelöl a megküldött tervezet oly módon, hogy a beépítésnek sem a műszaki paraméterei (hány szint, területi adatok), sem a funkciója nem került rögzítésre. A tervkészítés során a szakmai egyeztetéseken elhangzottak szerint a kerület szándéka, hogy mélygarázst létesítsen ezen a területen a sportpályák alatt, az egyeztetési anyag szabályozási tervlapján ezért sorolta át a 15. sz. tömböt az eredeti Z-KK övezetből Z-FK övezetbe. Az egyeztető tárgyaláson a Fővárosi Önkormányzat képviselője felhívta a kerület figyelmét arra, hogy ez az övezet változtatás az FSZKT módosítását vonja maga után. A kerület ezzel szembesülve – előzetes jelzés nélkül – visszajelölte a 15. sz. tömböt Z-KK övezetbe, de a térszín alatti beépítést változatlanul hagyta A Z-KK övezetben a térszín alatti beépítés esetében ugyancsak a BVKSZ 52.§-a szerint mélygarázs létesítése nem megengedett. A kerület a válaszában jelezte, hogy a BVKSZ 52. § szerint a mélygarázson kívül terepszint alatti építmények létesíthetők, így nem kívánja a szintalatti építési helyet megszűntetni. Véleményünk szerint ez szó szerinti BVKSZ jogi problémát nem jelent, azonban megtévesztő. Tekintettel arra, hogy az újabb megoldást az egyeztetési tárgyalás során nem jelezte a kerület, ezért ennek a javaslatban való megjelenítése jelen fázisban nem kezelhető.

·        Az egyeztetési dokumentációban és az egyeztető tárgyaláson nem jelzett, a Klauzál utca vonalában (a Klauzál utca 26. 28. 30. épületek előtti sávban) történő térszín alatti beépítésre vonatkozó módosítását a kerület visszavonta, tekintve, hogy ez új egyeztető tárgyalást igényelne.

·        Továbbá jeleztük, hogy a BVKSZ 8.§ (5) bekezdés értelmében a Belváros Nagykörúton belüli területe kiemelten védett területnek minősül, ezért ott a tervezett épületek legmagasabb pontja 30m-nél kisebb kell, hogy legyen, kivéve, ha zártsorú beépítés esetén a szomszédos épületek mindegyike ezt meghaladja. Mivel a szabályozási terv a Dohány utca 31. alatti épület legmagasabb pontját 30,50m-ben határozta meg, igazoló számításra van szükség a BVKSZ-nek való megfelelőség ügyében, de legalábbis a félrevezetés elkerülése érdekében javasolt a magasabb rendű jogszabály hivatkozása. A kerület ezt is megválaszolta: az igazoló számítás nem a tényleges szomszédos épületeket, hanem az elvi Pm értéket vette alapul. A pontosító értelmezést a kerület nem kívánta a tervre rávezetni.

 

IV.    Összefoglaló értékelés, javaslat

A Rehabilitációs Szabályozási Terv jóváhagyásához Budapest Fővárosi Közgyűlésének egyetértése szükséges, amely egyetértési jogot az FSZT jelű területeken a Közgyűlés a fővárosi feladatok ellátásához szükséges szabályozási elemek biztosítása érdekében gyakorolja.

A fővárosi feladatköröket az Ötv. 63/A.  §-a rögzíti, melyek közül a tárgyi tervet a tervezési terület infrastrukturális és zöldfelületi ellátásának biztosítása, valamint a városrehabilitációs programból adódó feladatok érintik.

„A Fővárosi Önkormányzat

–          gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhő szolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadékvíz-elvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának biztosításában;

–          kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybevett útvonalakat, ellátja a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók – az autópályák és autóutak kivételével – fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, tömegközlekedés által igénybe vett utak fejlesztését.

–          kijelöli a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet,

–          összehangolja a városrehabilitációs programból adódó feladatokat.”

A Rehabilitációs Szabályozási Terv jóváhagyásának eljárásával kapcsolatban a Főépítészi Iroda állásfoglalása ‑ az előzményeket, az Étv. 9.§ szerinti véleményeket, illetve az ismételten megkért ügyosztályi véleményeket összegezve ‑ a következő:  

Tekintettel arra, hogy

–          a főváros – kerület ‑ KÖH együttműködésében a szakmai munkacsoport által előkészített, a terület értékvédő rehabilitációját lehetővé tevő szabályozás készítésében maximálisan jó együttműködés alakult ki, egy magas színvonalú, innovatív, az értékvédő városrehabilitációt megalapozó szabályozási terv készült, amely azonban célját csak akkor éri el, ha hatályba léptetése egyszerre történik,

–          a Fővárosi Önkormányzat egyetértését a 48/1998. (X.15.) sz. Főv. Kgy. rendelt 7.§ (2) bekezdés szerint a kerületi önkormányzat nem nyerte el, ennek hiányában a Világörökségi területtel kapcsolatos egyeztetési folyamat nem tekinthető lezártnak,

–          a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének az előterjesztés mellékletét képező állásfoglalásában a terület világörökségi veszélyeztetettségéről nyilatkozott,

így a tárgyi Rehabilitációs Szabályozási Terv jóváhagyását, ezen belül jelen előterjesztés tárgyát képező FSZT jelű területekre vonatkozó fővárosi egyetértés megadását a Főépítészi Iroda nem javasolja.

A jogszabályi megfelelést követően a tervjavaslattal kapcsolatban ismételten szükséges a Fővárosi Közgyűlés egyetértésének megkérése.

Ahogy a tervismertetésben is látszik, az elkészült Rehabilitációs Szabályozási Terv igen magas színvonalú, innovatív, „többváltozós integrált szabályozás”, a Budapest belső magjának területén fellehető környezeti értékek egységes szemléletű megőrzését és az értékek megtartása melletti fejlesztés lehetőségeit egységesen előíró szabályok, amely mintaszerű együttműködésben készült el a főváros-kerület-KÖH irányításával. Sajnálatosan a beterjesztett tervjavaslat az ütemezett hatálybaléptetéssel ezt az erősségét elveszti, így a jelen döntésre felterjesztett javaslat nem teljesíti a feladatát.

Javasoljuk a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy a tervjavaslatot egységes rendszerében, programjában és céljaiban támogassa.