Az ÓVÁS! Közhasznú Egyesület véleményt kíván nyilvánítani a Városligeti Építési Szabályzat készítésének (Budapest XIV. kerület, Hungária körút – Kacsóh Pongrác út – Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út – Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29734/3 helyrajzi számú területe által határolt területre vonatkozó) partnerségi egyeztetésében.

Városligeti Építési Szabályzat (továbbiakban: VÉSZ)  tervezetével kapcsolatban az alábbiakban fejtjük ki véleményünket.

1.) általánosságban

Alapvetően problematikusnak és elfogadhatatlannak tartjuk a VÉSZ  hatálya alá vont területnek vagyonkezelőhöz való kihelyezését, valamint a területre vonatkozó hatályos tervek, szabályok és törvények figyelmen kívül vételét, ezért szükségesnek tartjuk az 2013. évi CCXLII. törvény (továbbiakban: Városligeti törvény) és a VÉSZ  kérdéskörében az Alkotmánybíróság normakontrolljának megkérését! Ez ügyben fel fogjuk keresni az Alapvető Jogok Biztosát és felkérni annak támogatására.

„A Városligeti építési Szabályzat készítésének célja” című fejezetben olvasható, hogy kidolgozásra került a „Liget Budapest Fejlesztési Program”. A partnerségi egyeztetésre való felkészülésünk és tevékeny részvételünk  érdekében kérjük ennek megküldését!

Kérjük tisztázni a Liget Budapest Fejlesztési Program és a Városligeti Építési Szabályzat összefüggését, a két dokumentum közös és a specifikus elemeinek tisztázását!
A Városligeti Építési Szabályzat partnerségi egyeztetésre rendelkezésre álló dokumentációs anyag nem alkalmas a tervezet elemeinek (tervezés, épületek, zöldfelületek, infrastruktúra,stb.) részletes megismerésére. A meglévő- és a tervezett állapot a pontos, számításokkal igazolt területi- és beépítési adatok nélkül elbírálhatatlan, ellenőrizhetetlen. A vázlatos és műszaki adatokkal, vizsgálatokkal, környezeti hatás – és megvalósulási tanulmányokkal nem alátámasztott, nem lehatárolt elképzelések és célkitűzések megvalósításuk során rengeteg hibás döntésre és végrehajtásra adnak alkalmat.

Véleményünk a fenti objektív okok miatt a hét oldalas „Tájékoztató a Városligeti építési szabályzat készítéséről” című anyagra korlátozódik.

2.) a VÉSZ céljáról

– alapvetően elhibázottnak tartjuk a VÉSZ (mint a Liget Budapest Fejlesztési Program részének) alapkoncepcióját, mivel ennek fő célkitűzését („a fejlesztés központi elemét”, ahogy a tervezet fogalmaz) nem a  Városliget megújulása, hanem egy új Múzeumi Negyed megépítése jelenti. Leszögezzük, hogy – a Városliget területén belül- nem értünk egyet egy új Múzeumi Negyed építésével, mivel annak kivitelezése, közúti forgalomnövelő hatása, majd  üzemelése súlyosan terhelné a zöldterületet és akadályozná annak alapvető rekreációs feladatát.
Egyúttal üdvözöljük azokat a célokat, amelyek a terület gépkocsi terhelésének csökkentését  eredményezhetik: a Koós Károly sétány lezárását és a Milleneumi Földalatti Vasút új megállójának létesítését.
Az új Múzeumi Negyed tervezett elhelyezése olyan szempontból is elhibázott, hogy létesítményei a Városliget zöldterületében elszórtan helyezkednek el, ezáltal közúti kiszolgálásuk, parkolókkal való ellátásuk és ezek rávezető útjai, rámpái jóval nagyobb zöldfelületet vennének el, mint egy valóban koncentrált, negyedszerű telepítés esetén (azonban ez utóbbit sem támogatjuk).
– a tervezet csak további célként említi, hogy a Liget egy  európai színvonalú családi élményközponttá váljon, de ennek az elérendő célnak a leírásánál fogalomzavaros, értelmezhetetlen kifejezéseket használ,
– „a tervezet célja” második bekezdése nem írja le egyértelműen, hogy pontosan mi az aminek  „a Városliget használati értékének növelésével, a zöldfelületi és közlekedési rendszer megújításával, a zöldfelület biológiai aktivitásának növelésével együtt kell megvalósulnia”. ( Feltehetően a fejlesztés központi eleméről a Múzeumi Negyedről van itt szó.) Előrebocsájtjuk, hogy ezt a célt a VÉSZ azért sem lenne képes elérni, mivel az építési- és infrastrukurális fejlesztések a terület biológiai kapacitásának jelentős veszteségét jelentik.

3.) a VÉSZ jogszabályi alapjáról

– a Városligeti törvény által a közparki  „Dózsa György út – Gundel Károly út – Állatkerti körút – Hermina út – Ajtósi Dürer sor által határolt 29732/1 helyrajzi számú” területnek vagyonkezelőhöz való kihelyezése sérti Budapest Főváros és a területen osztozó kerületek tulajdonjogát és összeegyeztethetetlen a kiemelt nemzeti emlékhelyek státuszának kezelésével és a műemlékek gondozásával.

Milyen jövőt szán a VÉSZ  a nemzet tulajdonát képező közterületnek, együtteseknek, épületeknek, melyeket gyakorlatilag átenged egy vállalkozás kezelésébe?

– a kiemelt nemzeti emlékhelyek és műemlékek szempontjából még súlyosabb a helyzet azzal, hogy a  Városligeti törvény megalkotja a VÉSZ- t – mint jogszabályi alapot- és gyakorlatilag minden – erre a területre vonatkozó- meglévő szabályozás alól kivonja, vagyis a vagyonkezelők és beruházók szabad prédájává teszi,

– a rendelkezésre bocsájtott VÉSZ tájékoztató említést tesz arról, hogy a Városliget „világörökségi védelem alatt álló terület része”. A Városliget területe azonban nem részben, hanem teljes egészben világörökségi terület, mert a terület világörökségi helyszín és annak védőövezete. Ezért az egész területet világörökségi oltalom illeti meg. Az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett: Világörökségi Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) alapján fennálló nemzetközi szintű oltalom mellett a terület egésze egyben országos szintű műemléki védelem alatt álló műemléki jelentőségi terület (MJT). Az Egyezménnyel összhangban, annak végrehajtásaként született meg a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Világörökségi törvény). E törvény alapján érvényesíteni kell a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban. A tájékoztató nem említi, hogy az Egyezmény, valamint az MJT, továbbá a világörökségi törvény által megkövetelt világörökségi szempontok milyen módon és mennyiben érvényesülnek a készülő építési szabályzatban. Véleményünk szerint a világörökségi szempontoknak kiemelt hangsúlyt kell kapniuk, ezek jelenleg teljesen hiányoznak.

– nem  felel meg a törvényeknek, de a szokásjognak sem, hogy erre a – mintegy két évszázad alatt szervesen (alkalmanként hatalmilag) kialakult- hatalmas, összetett közterületre vonatkozó szabályzat „készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök (KSZT, BVSZ, OTÉK) szabályait nem kell figyelembe venni.” (Városligeti törvény VÉSZ- re vonatkozó rendelkezései 7. § (8) pont)

A Városligeti törvény VÉSZ- re vonatkozó rendelkezései 7. § (5) pontja szerint „a Városligeti építési szabályzat hatálya a  Hungária körút – Kacsóh Pongrác út – Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt” területre terjed ki, vagyis nem csupán a Városliget Zrt. kezelésébe átadott területre.

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezen az óriási, vegyes használatú és beépítési övezeti területen „Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök  szabályait (Városligeti törvény VÉSZ- re vonatkozó rendelkezései 7. § (7)) nem kell figyelembe venni, valamint, hogy „nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat (Városligeti törvény VÉSZ- re vonatkozó rendelkezései 7. § (8) pont)!    Az sem elfogadható, hogy „a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan  (a 29732/1 helyrajzi számú, vagy a  29737 és 29834/3 számokkal bővített?) területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők” (Városligeti törvény VÉSZ- re vonatkozó rendelkezései 7. § (9) pont.

Az idézett 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésben az áll, hogy „a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki”.

Kérjük tételesen felsorolni, melyek azok a fővárosi településrendezési eszközök, amelyeket nem kell figyelembe venni, illetve nem kell alkalmazni. Egyúttal  annak a tisztázását is szükségesnek tartjuk, hogy a „nem kell figyelembe venni, illetve nem kell alkalmazni” kitételek milyen jogi kategóriába tartoznak!

Véleményünk szerint nem lenne szükség ezeknek a megelőző, jogalapteremtő  intézkedésekre, ha a VÉSZ valóban a Városliget megújítását és a „zöldfelület biológiai aktivitásának növelését” tűzte volna ki fő céljául! A Városligeti törvény VÉSZ-re vonatkozó rendelkezései 7. § (3) bekezdésben felsorolt „rendeltetéseknek” az elhelyezhetősége ugyanis azt jelenti, hogy elvben ezen a területen a bevásárló központok, ipari- és mezőgazdasági épületek kivételével csaknem minden megépíthető!

 

4.) a Liget Budapest fejlesztés programelemeiről

A négy programelem első két tagjáról a VÉSZ céljai némi felvilágosítást adnak, azonban a 3., 4. pontról semmiféle információ nincs az anyagban és ez tekinthető az egész Liget Budapest fejlesztés leghomályosabb, legalattomosabb területének. Egyetértve, vagy nem az első két pontba foglaltakkal kijelenthető, hogy ezek a fejlesztések és beruházások a teljes terület rehabilitációjával együtt – a meglévő szabályozási tervek, övezeti előírások betartása mellett is és kellő önmérséklettel- végrehajthatók lennének. Ezek a pontok nem igényelték volna, hogy megváltoztatásra kerüljön minden  – a területre vonatkozó-  jogszabály, rendezési terv és korábbi koncepció, vagyis a VÉSZ külön jogszabály alapjának létrehozása. Erre a megváltoztatott jogszabályi alapra azért van szükség, hogy a 3. és 4. pontban nem nevesített. „Csatlakozó Beruházások- és Beruházás Menedzsment Programok” zöldkártyával indulhassanak a terület kihasználásában, vagy akár kizsigerelésében.

5.) a Múzeumi Negyed Programról

A VÉSZ céljaira tett véleményünkben leírtuk, hogy nem értünk egyet a Múzeumi Negyed városligeti elhelyezésével, sem a tervezett szétszórt telepítési móddal, sem annak koncentráltabb  – ezáltal némileg zöldterület kímélőbb formájával. A Városligetben elég múzeum, szórakoztató és információs lehetőség van jelenleg is, bővítésük, fejlesztésük a terület lényegi funkcióját biztosító zöld- és rekreációs területeket csökkentené. Nem értjük, hogy miért kell a Magyar Nemzeti Galériát kitelepíteni a Várból, ahelyett, hogy például a Várban alakítanának ki egy koncentráltabb Múzeumi Negyedet. A volt Hadügyminisztérium épületmaradványának és a mögötte lévő templomromnak, valamint a középkori palota nyugati (Tabán felőli) szárnya jelenleg nagyon lehangoló  romterületének XXI. századi  továbbépítésével (egyúttal a romok kulturáltabb bemutatásával) minden új múzeumi funkciónak helyet lehetne adni, megoldva ezzel a Budai Vár utolsó romjainak „hasznosítását”.

6.) a Városliget Megújítása Programról

Meglévő Intézmények Fejlesztése alprogramról.

Az ebben a fejezetben található létesítmények fejlesztése teljes mértékben szükséges és támogatandó, a jelenleg hatályos rendeletek betartása és kontrollja mellett.

Környezet- és Szolgáltatásfejlesztési alprogram szabályzat szempontjából releváns részeiről.

A bontásokat támogatjuk. Egyetértünk azzal, hogy „a Liget területén önálló vendéglátó egységek elhelyezése nem javasolt”, ezért az u.n. Gasztrofalu és Pajtaszínház Projektet sem tartjuk kívánatosnak. Amennyiben a Nebbien Kapu Projekt csupán a Stefánia út vizuális lezárását és a Liget egyik gyalogos bejáratát jelenti, akkor támogatható, bár aktualitása és autentikussága megkérdőjelezhető.

Kérdezzük, hogy melyek ennek az alprogramnak „a szabályzat szempontjából relevánsnak” nem tekinthető részei?

Zöldfelületek Megújítása alprogramról

Ez a fejezet nem foglalkozik érdemben a  Városliget zöldfelületeinek megújításával. Pedig minden – a Városliget  megújítását célzó tervet a terület biológiai aktivitásértékének számításával (9/2007. (IV.03.) ÖTM) kellene/kellett volna elkezdeni.

(Amennyiben ez már elkészült, kérjük rendelkezésre bocsájtani!) Csupán ezeknek a számoknak az ismeretében lehetne/lehetett volna meghatározni „és a megvalósulás során ellenőrizni!) azt a célt, amelyet a VÉSZ a Liget fejlesztésére kitűzött, miszerint a teljes fejlesztés megvalósítását a terület biológiai aktivitásának növelésével együtt kell megvalósítani. A megújítás és fejlesztés konkrét elemeit ennek szem előtt- és betartásával lehet pontosítani.

Nem tartjuk helyesnek az alprogramban nevesített Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont Projekt királydombi elhelyezését, forgalomnövelő és zöldterület csökkentő hatása miatt.

Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés alprogram szabályzat szempontjából relevánsrészei.

A parkolóhelyek kérdését egy átfogó közlekedési koncepció megalkotásának keretében kellene újragondolni.

Reményünket fejezzük ki, hogy a partnerségi program lehetőséget ad számunkra is a részletes közlekedési koncepció, program és tervek megismerésére és azok véleményezésére és javaslatokkal való javítására!

Ahogy azt feljebb már leírtuk, a  Koós Károly sétány Lezárása Alprojektet és a Kisföldalatti Megálló Kialakítása Alprojektet jónak tartjuk.

Kérdezzük, hogy melyek ennek az alprogramnak „a szabályzat szempontjából relevánsnak” nem tekinthető részei?

7.) a VÉSZ várható hatásáról.

Csupán csak remélni merjük, hogy ez a fejezet nem egy mindenre kiterjedő, szabályos környezeti hatástanulmány helyett áll a tervezetben. Kérjük a teljes területre és vonzáskörzetére készített részletes környezeti hatástanulmány közzétételét, vagy – ennek hiányában – az érdemi döntések előtt való elkészíttetését.

Javaslatok:

A VÉSZ tervezet fejezeteire vonatkozó véleményünknél javaslatainkat is leírtuk.

Ezek kiegészítéseként rögzítjük még, hogy az 1950-es években a Városligetből a Felvonulási Tér számára kihasított zöldterület visszaszolgáltatását és zöldterületi rehabilitációját javasoljuk annak múzeumi, vagy egyéb épületekkel való beépítése helyett.

Budapest, 2014. április