A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a jövőben kevésbé szigorúan szabályozzák az erzsébetvárosi, úgynevezett pesti zsidónegyedben álló épületek átépítését, felújítását, mint azt a városvezetés korábban akarta.

Bakó Katalin a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az nem a zsidónegyed, hanem a világörökség ellen született.” A főváros a rövid távú, „buldózeres haszonszerzésre” mondott igent – tette hozzá.

Közölte, a VII. kerület „ködösítése”, hogy a zsidónegyeddel kapcsolatban úgy fogalmaz, „ez csak világörökségi védőzóna”, holott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi állásfoglalása szerint a védőzóna ugyanolyan elbírálás alá esik, mint az úgynevezett magzóna – jelen esetben az Andrássy út.

A szintén a zsidónegyed megóvásáért tevékenykedő Óvás! Egyesület munkatársa szerint Erzsébetvárosnak a negyedre vonatkozó, még készülő szabályozási terve ellentétes az UNESCO szakértője által februárban közzétett jelentéssel. E szerint ugyanis elfogadhatatlan – és a továbbiakban nem folytatható -, hogy egy védett negyedbe oda nem illő, lakótelep jellegű épületeket emeljenek.

Perczel Anna hozzáfűzte: a zsidónegyed védett területén a kerület leendő szabályozási terve alapján tíz épületet bontanának el.

A sajtótájékoztatón a Szindikátus Egyesület jogásza, Kollonay Enikő többi közt azt hangsúlyozta, hogy a szabályozási tervhez nem készült örökségvédelmi hatástanulmány.

A Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtöki ülésén Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) és Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettesek előterjesztésével szemben Hunvald György (MSZP) képviselő, erzsébetvárosi polgármester olyan értelmű módosító indítványt tett, amely enyhített a zsidónegyeddel kapcsolatos tervezett szigorításon.

A polgármester az ellenzéki Fidesz és KDNP szavazataival tudta „átvinni” a javaslatát az MSZP-SZDSZ többségű közgyűlésen.

Ughy Attila, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és a városfejlesztési, városképvédelmi bizottság elnöke az ellenzéki támogatást akkor azzal indokolta, hogy az eredeti fővárosi előterjesztés „életidegen” lett volna, és az épületek lassú pusztulásához vezetett volna.

Olyan szabályozást nem szabad alkotni, amely egy városrésznek csak egy szűk területére vonatkozik, mert az eltérő fejlesztésekkel felborul a városképi egyensúly – hangoztatta a szakpolitikus.

Évek óta tart a vita arról, hogy a városrész megújítását az épületek eredeti állapotának rekonstruálásával vagy az épületek átépítésével, bővítésével, esetenként elbontásával és új házak emelésével érjék-e el.