EMLÉKEZTETŐ

a 2008. április 22-én a 10 és 11 óra között tartott KÖH és ÓVÁS! Egyesület közötti megbeszélésről

Résztvevők:

KÖH:                      Dr. Mezős Tamás elnök

                            Róna Katalin sajtófőnök

ÓVÁS! Egyesület:     Jávor István elnök

                            Ladányi János

                            Perczel Anna

 

A találkozás kezdetén az ÓVÁS! elnöke meghívta a KÖH elnökét egy beszélgetésre az UNESCO jelentésről 2008. május 5-én 6 órára a „Sirály”-ba (Király utca 50).

Mezős Tamás a meghívást elfogadta.

Az ÓVÁS! Egyesület képviselői az elfogadás előtt álló, már szakhatósági jóváhagyásra kiküldött Belső Erzsébetvárosra vonatkozó Szabályozási Tervvel és a zsidó negyed területén zajló – véleményük szerint igen problematikus – nagymértékű bontási és építési folyamatokkal kapcsolatban az alábbiakat kérték és kérdezték a KÖH elnökétől:

1.

Az MJT terület azonnali kibővítése. A jelenleg a Csányi utca – Klauzál tér – Klauzál utca által határolt területen létrehozott Műemléki Jelentőségű Terület (továbbiakban MJT), bővítése szükséges az Erzsébet körút – Károly körút – Király utca – Rákóczi út által határolt terület egészére majd az azon kívül fekvő Középső-Erzsébetvárosi teljes területre is, mert a kerületben veszélyeztetve van az értékes utcák és tömbök történeti egysége.  Az ÓVÁS! ezen kérését levélben is jelezte, melyben a veszélyeztetett és értékes korai lakóházak egyedi védelmére is kitért, épületenként is indokolva kérését.

 

Mezős Tamás is indokoltnak ítélte a kezdeményezést. A két körút közötti területen 2008-ban kezdeményezett változtatási tilalom elrendelésével az MJT kiterjesztésének a feltételeit 2008 végéig, míg a Középső Erzsébetváros területének védelmét 1 – 1 ½ éven belül képzeli megvalósíthatónak. Épületenként meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján eldönthető, melyik épülettel, mit szabad/lehet, vagy nem szabad/ nem lehet tenni.

 

Ezt az időbeni eltolódást az ÓVÁS! képviselői veszélyesnek, ezért elfogadhatatlannak tartják, mivel korábbi tapasztalataik alapján attól tartanak, hogy mire a részletes vizsgálat befejeződik, a legértékesebb, legrégibb házak közül igen  sok már lebontásra kerül.

2.

A belső épületszárnyak bontásának leállítása. Ha nem maradnak meg a házak udvaraikkal, kertjeikkel, korabeli burkolataikkal, nyílászáróikkal, stb. nem beszélhetünk se műemlékről, se védett negyedről. A műemléki törvény 45§-a rendelkezik a műemlékek részleges bontásának lehetőségeiről. Az a fajta szárnybontás, ami itt elindult például még a műemlék épületek esetében is (Síp utca 8: műemlék, 10, Király utca 20. műemlék) és jelenleg is folyik vagy engedélyezés előtt áll (Király utca 36: műemlék, Klauzál utca 7: műemlék, 8, 9, 10, Akácfa utca 47: műemlék, 49: műemlék, 61: műemlék) egyik esetben sem felel meg a műemléki törvény előírásainak, ezért törvénytelen. Az elbontott egy-, két- vagy háromemeletes szárnyak helyére hét-nyolcemeletes épületrészek épülnek, elviselhetetlenné téve a negyedet környezeti, zöldterületi és közlekedési szempontból egyaránt. Mindez éles ellentétben áll az UNESCO szakértője által megfogalmazott elvárásokkal is.

 

Mezős Tamás elnök csak az épületek egyedi vizsgálata alapján tartja eldönthetőnek az egyes épületrészek további sorsának az alakítását. Előzetesen nem tartja meghatározhatónak, hogy melyik belső szárny ítélhető megtartása, vagy bontásra érdemesnek. Az örökségvédelmi törvény értelmében egyedileg védett műemlék nem bontható, ez csak a védelem feloldása után lehetséges. Műemlék részleteinek elbontása akkor engedélyezhető, ha a helyére tervezett épület, vagy épületrészlet tervei elkészültek és ennek megvalósítása építéshatósági és örökségvédelmi szempontból engedélyezhető. Az esetek többségében azonban nincs arról szó, hogy akár a Belső-, akár a Középső-Erzsébetváros valamennyi épülete egyedileg védett lenne. A területi védelem (MJT) nem jelenti valamennyi épület egyedi védelmét. A tervezett épületenkénti vizsgálatok és ezek eredményeinek a kerület szabályozási tervébe történő beépítése éppen a védett terület karakterének teljesebb megőrzését jelentik. A megőrzés nem a változtatás nélküli megtartást jelenti, hanem az értékek megtartását, illetve helyreállítását. Nem az egyedileg védett épületen meglévő, különféle típusú ablakok megtartását jelenti a műemlékvédelem, hanem az épület egy meghatározott ablakszerkezetének a megtartását és az ettől eltérő későbbi szerkezeteknek az eredetivel megegyezőre történő cseréjét. Az udvaron nem a töredezett betonburkolat védelméről, megtartásáról beszélünk, hanem az eredeti klinker burkolat visszaállítását, vagy az épület karakteréhez illeszkedő új burkolat megépítését tartjuk az épületekhez méltó beavatkozásnak. A belső szárnyakban nem a komfort nélküli, szoba konyhás lakások megtartása a cél, hanem akár a funkció megváltoztatása árán is a belső szárnyak használatának a fenntartását kell elérni.

 

Az ÓVÁS! képviselői nem értenek egyet műemléképület felújítás és ingatlanfejlesztés célú rekonstrukció ilyen mértékű összemosásával. Az említett épületek mindegyikéről részletes vizsgálatokkal rendelkezik a KÖH.  Érthetetlen számukra, miért felelne meg az örökségvédelmi szempontoknak a két–, háromemeletes klasszicista műemlék lakóház utcai szárnya mögé emelt 7–, 8 emeletes lakótelep jellegű épület, ami itt újabban nem kivétel, hanem tendencia és ahogy már jelezték a műemléki törvénnyel is ellentétes.

 

3.

Az ÓVÁS! képviselői kérték, hogy a KÖH  – az UNESCO jelentésben megfogalmazottaknak megfelelően  – kezdeményezzen tárgyalásokat a már kiadott bontási és építési engedélyekkel kapcsolatban, mert egybehangzó véleményük szerint, az a gyakorlat, ami eddig folyt, egy védett negyed esetében elfogadhatatlan és a továbbiakban nem folytatható. El kell érni, hogy a már kiadott építési engedélyeket – akár kártérítések árán is – módosítsák az új követelményeknek megfelelően. Külön felhívták a figyelmet a Dohány utcai zsinagóga melletti szégyenteljes beruházásra, a Herzl-passzázsra.  

Mezős Tamás elnök ilyen jellegű tárgyalások lefolytatására jogi felhatalmazás hiányában nem tartja alkalmasnak a Hivatalt.

 

4.

Az ÓVÁS! képviselői szerint a negyedben található műemlékek olyan változásokon estek és esnek át (emeletráépítés, függőfolyosó megszüntetése, ablakok belső síkra helyezése, kétszintes, silány, gyakran kétszintes tetőtér beépítések, stb.), melyek megkérdőjelezik műemlék voltukat. Véleményük szerint ezt a folyamatot – a szárnybontásokkal együtt – meg kell állítani.

Példák: Király utca 6. két új emelet, belső szárnyak helyén másik épület; Király utca 13. (Gozsdu udvar) kétszintes tetőtér beépítés silány tetőfelépítményekkel, az átjárók keramit burkolata helyett silány szürke burkolat, 39 lakás helyett 120, a lábazat és vakolat találkozásának stílustalan megváltoztatása, stb.; Király utca 19. párkány magasítása, tagozataitól való megfosztása, tetőtér beépítésnek álcázott emeletráépítése; Király utca 20. teljes belső átalakítás, függőfolyosó nélküli udvar új szárnyakkal, belső síkra helyezett ablakokkal; Király utca 26. új hátsó szárny betonból, az udvar teljes átalakítása, emeletráépítés, ablakok belső síkra helyezése, kétszintes tetőtér beépítés; Király utca 28. a földszinti utcai homlokzat fürdőszoba csempével történő burkolása; Király utca 37. napokban elkészült emeletráépítésének silánysága (ez nem műemlék, de MJT terület)

Ugyanez vonatkozik a Király utca 15. hátsó telekhatáron álló, vegyes falazatú, a műemlék lakóházzal egyidős, a későbbiekben a gettó lezárását szolgáló falának műemléki engedéllyel történő elbontására, majd most a visszaépítésekor tapasztalt megmagyarázhatatlan gondatlanságra.

 

Mezős Tamás elnök: A Belső-Erzsébetváros épületállománya sem képvisel egységes építészeti minőséget épp úgy, amint a mai építkezések minőségével szemben is megfogalmazhatunk kifogásokat. Lehetőségeink szerint törekszünk arra, hogy – az általunk is – kétes minőségűnek ítélt beavatkozásokra felhívjuk az építtetők figyelmét és a jogi keretek között kényszerítjük partnereinket a hibák és hiányosságok korrekciójára.

 

A fenti konkrét felvetésekre a beszélgetés során választ az ÓVÁS! képviselői (talán az időhiány miatt?) nem kaptak.

 

5.

Hogyan épülnek be a Belső Erzsébetváros Szabályozási Tervébe a KÖH munkatársai által készített műemlékvédelmi követelmények, amikor a terv már szakhatósági jóváhagyásra ki lett küldve és az elkészült KÖH anyag sem eredeti, sem megváltoztatott/javított formában nem lett átadva? Mikor kerül átadásra ez az anyag? A készülő terv illetve a változtatási tilalom egyik fő szempontja volt (lásd sajtótájékoztatón elhangzottak), hogy ez elkészülhessen és az új terv ezt figyelembe vehesse. Így viszont az e nélkül elfogadásra kerülő Szabályozási Terv – melybe ráadásul csak egy bizonytalan idejű 2. ütem során kerülnének be a védett negyedre vonatkozó szigorító intézkedések is – nem ér semmit.

 

Mezős Tamás elnök: A Belső-Erzsébetváros védett területének a felmérése befejeződött. A munka eredményeinek átadása és beépítése a kerület Szabályozási Tervébe, az előzetesen elfogadott menetrend szerint folyik. A nyilvánosságot az V., VI., VIII. és a XIV. kerületek polgármestereivel közösen tájékoztatjuk a munka folytatásáról.

Az elkészült felmérést az ÓVÁS! Egyesület nem kapta meg. Feltétlenül szeretné megismerni. Kérjük, szíveskedjenek ezt az anyagot hozzánk eljuttatni.

6.

Elkészült-e a gettó határvonalának felmérése?

Mezős Tamás elnök: Igen, elkészült és az emlékeztető mellékleteként az ÓVÁS! is megkapja.

 

Budapest, 2008. április 29.