Veszekedés egy nemzetközi jelentés budapesti bemutatóján

BiL, NOL, 2008. március 5.

Az Óvás! Egyesület a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsához fordult, miután éveken át eredménytelenül tiltakozott a régi pesti zsidónegyed bontása ellen. A civil szervezet azt kifogásolta, hogy a világörökségi védelmet élvező Andrássy út közvetlen közelében elfogadható-e a történelmi zsidónegyed épületeinek tömeges bontása. Az Óvás! vészjelzését követően a nemzetközi szervezet vizsgálatot indított, ennek eredményét ma mutatták be Budapesten. Az eseményt helyenként indulatos vita kísérte.

A jelentés megállapítja, hogy az épületeket nem szükséges lebontani a zsidónegyedben, mert alkalmasak rá, hogy rehabilitálják. A bontásokat gyakran azzal indokolják a belvárosi önkormányzatok, hogy másként nem tudják a lakókat magasabb komfort fokozatú lakásokba tenni.

A Michael Polge francia építész által jegyzett vizsgálat szerint viszont ez mit sem segít a belvárosi negyeden, amelyben a régi házak lakóit a befektetők elköltöztetik, majd az épületeket lebontják, és az új lakásokat gyakran olyan külföldieknek adják el, akik csak befektetési céllal veszik meg az ingatlant, de nem jönnek ide lakni. Ezek  a lakások hosszútávon üresen maradnak, ami a városrész érdekeivel ellentétes.

A jelentés szerint ez a folyamat nem egyeztethető össze a terület világörökségi státuszával. A lebontott épületek építészeti és urbanisztikai minőséget képviseltek, és a gazdasági érdekeken kívül semmi nem indokolta azt, hogy ezeket az épületeket lebontsák: az épületek eltűnése komoly veszteséget jelent; a lebontottak helyébe került új építményeket olyan magassági és sűrűségi értékek jellemzik, amelyek következtében elvész a negyed eredeti „jó tulajdonsága”: szellőssége világossága.

A francia építész azt is kifogásolja, hogy az értékes régi házak helyére egyfajta „színtelen, szagtalan” építészetet képviselő házakat emelnek a befektetők.

Mindezek miatt a szakértői jelentés nemcsak károsnak tartja a belvárosban zajló bontásokat, hanem azt javasolja, hogy a még meg nem kezdett, de engedélyezett bontásokat sürgősen akadályozzák meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vizsgálja felül az összes olyan, már kiadott bontási engedélyt, amelyek esetében a bontási munkálatok még nem kezdődtek meg. Olyan egyedi megoldást kell keresni, amely megfelel a bontási engedély birtokosának is, akit a veszteségért igazságos módon kárpótolni kell.

A francia építész átfogó, egységes szabályozást kidolgozását sürgeti a zsidónegyed egészére, másrészt azt javasolja, hogy gazdasági szabályozókkal ösztönözze az állam a régi épületek megmentését. Példaként említi, hogy a renoválás forgalmi adója alacsonyabb legyen, mint a bontásé és az új ház építéséé.

A nemzetközi vizsgálatot három olyan közszereplő ismertette, akik személyesen illetékesek a pesti zsidónegyedben zajló folyamatokért: Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetője, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes és Hunvald György, az erzsébetvárosi polgármester. Mindhárman azt hangoztatták, hogy Michael Polge dolgozata az ő törekvéseiket igazolja. Valóban szükség van egy új szabályozási terv megalkotására, ami jelenleg is zajlik, ebbe minden érintettet bevonnak, és a Polge által javasolt adókedvezmény is jó megoldásnak tűnik számukra.

Csakhogy ezután előbb az újságírók, majd több civil szervezet képviselői konkrétumokat kértek rajtuk számon, például azt, hogy mi lesz a sorsa az olyan épületeknek, mint a Nagydiófa utca 8., amelynek a bontására már engedélyt kért a befektető. Hunvald György polgármester azt felelte, hogy az épületről sincs konkrét információja, de ezekben a kérdésekben nem ő dönt, hanem egy szolgálati út van erre kijelölve.

A Nagydiófa utcai lakók képviselői is jelen voltak a sajtótájékoztatón, és ekkor megkérdezték, hogy mégis nem lehetne mindaddig fenntartani a bontási moratóriumot, ameddig meg nem születik a francia építész által szorgalmazott felújításbarát adóreform. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes ezt képtelenségnek tartotta, mondván, hogy akkor egy zsalugátert sem lehetne hónapokig kicserélni a kerületben.

Az Óvás! Egyesület több képviselője is azt szorgalmazta, hogy Erzsébetváros vezetője személyesen találkozzon velük és tekintsék át az alakuló szabályozási tervet. Hunvald György ezt fölöslegesnek tartotta, szerinte az Óvás!-nak az arra kijelölt szakértői testület munkájában kell részt vennie.

– Évek óta hiába próbáltunk találkozni Önnel, amit az is bizonyít, hogy ha sikerült volna, akkor már átadhattuk volna a Dózer-díjat – mondta erre Egri Orsolya az Óvás! képviseletében. De Hunvald György erre azt felelte, hogy igenis többször tárgyalt az Óvás! vezetőjével.

A NOL érdeklődésére, hogy miképpen fogják bevonni a lakosságot a döntésekbe, Hunvald György azt mondta, hogy a szabályozási tervet kifüggesztik és a lakóknak módjukban lesz véleményezni, aztán a használható észrevételeket beépítik a tervekbe.

Ezek után egy újságíró valósággal kifakadt: „nem akarom én a mozgalmárok munkáját elvenni”, de mégis, ha Önök semmit nem tehetnek, akkor ezeket az épületeket le fogják bontani…