Díjat kapott az ÓVÁS! alapítója a városvédelemért

Szombat, 2009. január 18.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb 2008. decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa. A díjakat Kirschner Péter, a Mazsike elnöke adta át.  A december 27-i díjátadáson Perczel Anna köszöntésére Deák Gábor mondott laudációt, melynek szövegét itt közöljük.

 

Perczel Anna építész 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.1967-től 2004-ig településtervezési építészként dolgozott a Budapesti Várostervező Intézetben, majd a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodájában.

perczelanna.jpg

Több évtizedes, a szakma által nagyra értékelt településtervezési munkásságának az utóbbi években legismertebbé vált területe az ún. Régi pesti zsidónegyed történelmi városképének, épületeinek kutatása, dokumentálása és e történelmi értékek megőrzéséért folytatott kitartó küzdelem. A Régi pesti zsidónegyed a magyar és az egyetemes zsidó kultúra építészeti örökségének igen jelentős objektuma – ehhez a városrészhez különösen szoros szálakkal kötődik a magyarországi zsidóság történetének virágkora – a XIX. század második fele –, és ugyanakkor legszomorúbb korszaka is, a holokauszt időszaka.

Perczel Anna 1996-tól szisztematikusan tárta és tárja fel a negyed építészeti értékeit, azok történelmi hátterét, kutatási eredményeit mind a szakmai, mind pedig a széleskörű nyilvánosság orgánumaiban publikálja.

Külföldi és hazai konferenciákon teszi ismertté a pesti zsidónegyed építészeti- és kultúrtörténeti értékeit, jelenlegi városrendezési problémáit. 2004 tavaszán a budapesti Városházi Beszélgetések előadássorozat tematikus előadójaként mutatta be a szakma, a várospolitika és a sajtó képviselőinek a negyed műemléki értékű és ugyanakkor súlyosan veszélyeztetett városszövetét, épületeit, utcáit, tereit. Közvetlenül ezután alakult meg az ÓVÁS! civil kezdeményezés, melynek egyik alapítója és legavatottabb szakértője ő maga. Szakértői munkája, publikációi, előadásai, nyilatkozatai nyomán közüggyé, várospolitikai és nemzetközi örökségvédelmi üggyé vált a budapesti zsidónegyed sorsa. Az egyesület az ő megfogalmazásában küldött levelet 2006-ban az UNESCO Világörökség Bizottságához, kérve, hogy vizsgálja felül a 2002-ben világörökségi területté nyilvánított negyed építészeti örökségének egyre súlyosbodó veszélyeztetettségét.

Olyan fogalmak, mint „Pest régi zsidónegyede”, „zsinagóga háromszög”, „építészeti örökség” közismertté váltak. Budapesten egyre többen tudják, hogy a város fejlődésében a zsidó polgárságnak igen jelentős szerepe volt és ennek építészeti nyomai feltétlenül megőrizendők – mindez Perczel Anna érdeme. A magyarországi zsidó közösség büszke arra a kulturális örökségre, amit a zsidónegyed jelent, és ez annak is köszönhető, hogy 2004 óta a MAZSIKE szervezésében magas színvonalú, sok résztvevőt vonzó városnéző séták vannak a negyedben. E séták egyik kezdeményezője, első, igen népszerű és a továbbiak színvonalát meghatározó vezetője Perczel Anna.  E sétákat követve 2006-ban ötrészes dokumentumfilm készült a negyedről, melynek Perczel Anna egyik szakértője és közreműködő előadója.

Perczel Anna szerzője a Védtelen örökség című közel 500 oldalas, gyönyörű fotókkal illusztrált kötetnek, amely Pest régi zsidónegyedének műemléki értékű lakóépületeinek építészeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A könyv 2007 végén jelent meg, osztatlan sikert aratva nemcsak a szakmai, hanem a laikus és még az ennél jóval szigorúbb irodalmi körökben is.  „Írói precízió: ezzel jellemezném olvasmányélményemet. Az akták mögött életek, foglalkozások jelennek meg, mintha az egyes házak mögött novellák sejlenének fel.” – méltatta a könyvet Konrád György.  Hozzátette Perczel Anna a precíz szaknyelvet olyan szépen tudja használni, hogy esztétikai rendbe helyeződnek a szakszavak. „A fokozatos ráébredést a látható dolgok szépségére, amely nem volt sajátom, mintegy új tudást köszönöm” – mondta Konrád György.

Perczel Anna hazai és nemzetközi fórumokon több mint egy évtizede küzd elismerésre érdemes hűséggel a régi pesti zsidónegyed építészeti és kultúrtörténeti értékeinek elismertetéséért és a negyed értékmentő rehabilitációjáért.

Chagall és Kondor Béla festett, rajzolt angyalai jutnak róla eszembe, akik házak, falvak, városok felett őrködnek. Perczel Anna az okos, szelíd és ugyanakkor határozott szavak meggyőző erejével védi a zsidónegyedben ránk maradt örökséget.

Kívánjuk, hogy figyeljenek a szavára.