A hetedik kerületi vezetés számos bírálatot kapott már az értékes épületek bontásában és új, sokszor a környezetbe nem illő házak felhúzásában megnyilvánuló fejlesztési politikája miatt. A régi pesti zsidónegyed pusztulását nemcsak civil tiltakozás kíséri évek óta, hanem már az UNESCO képviselője, Michel Polge januári jelentése is megállapította, hogy a továbbiakban egyetlen épületet sem szabad lebontani.

A pusztulás megakadályozását tűzte ki célul az a korábban alakult szakmai bizottság, amelyben a zsidónegyed kérdésében évek óta többé-kevésbé nyíltan szembenálló felek – egyfelől a hetedik kerület, másfelől a főváros, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a városvédő civilek – vettek részt. Másfél éves munka után úgy tűnt, hogy végül sikerült egy olyan tervet készíteniük, amelyet minden érintett elfogadhatónak tart. Ez az úgynevezett kerületi szabályozási tervből (kszt) és egy hozzá kapcsolódó rendelettervezetből állt, amely szigorú feltételeket szabott a zsidónegyedben levő épületek bontására, átalakítására, új házak építésére (erről bővebben itt olvashat). A terv konszenzusos volt, és még Michel Polge is elfogadhatónak találta – derül ki egy fővárosi beszámolóból, amely május végén került a fővárosi közgyűlés elé.

Váratlan akció

A hetedik kerület azonban tett egy váratlan lépést: kettébontotta a rendelettervezetet. Az első részbe a fővárosi főépítész, Beleznay Éva szerint a súlytalan intézkedéseket tették, és a másodikba kerültek azok a passzusok, amelyek a zsidónegyed pusztulását igazán hatékonyan megakadályoznák. (Ilyenek például a bontás előtt álló épületek kötelező karaktervizsgálata, a szintmagasságok előírása, illetve az udvarok minimális méretének megállapítása.) A rendelet kettébontásával az a gond, hogy csak az elsőt fogadnák el időben, a második esetében – tehát amely a lényegi elemeket tartalmazza – bizonytalan a jóváhagyás.

A hetedik kerületi önkormányzat sajtófőnöke, Kádi Csaba korábban az [origo]-nak azt mondta: a második – szigorúbb – tervezetet „Pest belső részére lenne célszerű bevezetni”. Ezt tehát csak akkor fogadná el az önkormányzat, ha más kerületek – V., VI., VIII. – is bevezetnék. Ennek megvalósulása viszont valószínűtlen, annyira eltér egymástól a kerületek építészeti karaktere.

A fővárosi főépítész, Beleznay Éva a másfél éves munka után kialakult, de a kettébontással szerinte eredményében gyenge rendeletet nem támogatta. Az egyeztetéseknek vége szakadt, a hetedik kerületi önkormányzat lezárulásuk nélkül függesztette ki a tervezeteket. Várhatóan ebben a formájában kerül majd a két rendelettervezet a fővárosi közgyűlés elé.

Leszavazták magukat

Mivel a zsidónegyed a világörökségi terület rávezető zónájába tartozik, a fővárosnak egyet kell értenie vele: enélkül a kerület nem zárhatja le a javaslatot. Jelenleg ez a főváros egyetlen esélye a beleszólásra, azonban ez sem feltétlenül jelent garanciát. A VII. kerületben ugyanis a korábbi, 2005-ös kerületi szabályozási terv úgy lépett hatályba annak idején, hogy a fővárosi közgyűlés nem értett vele egyet – derül ki a közgyűlés elé került beszámolóból.

A kerület és a főváros között meg-megújuló harc dúl a kérdésben:  a zsidónegyed sorsa hatásköri vitákat gerjeszt. Erzsébetváros vezetése rendre azzal érvel, hogy a főváros beavatkozik a belügyeibe, míg a főváros szerint – ahogy Beleznay Éva fővárosi főépítész az [origo]-nak fogalmazott – a zsidónegyed sorsa nem egyszerűen helyi, hanem összvárosi, sőt országos ügy is.

A vita a tervezet meglepetésszerű kettébontása óta kiújult, a legutóbbi csatát azonban a kerületi vezetés nyerte meg. A május végi fővárosi közgyűlésen az előterjesztő, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes – Beleznay Éva főépítész javaslatára – több olyan javaslatot tett, amely erősítette volna a főváros pozícióját a kerülettel szemben, ezek azonban megbuktak.

A javaslatok alapján Budapest aktívabb szerepet játszhatott volna a zsidónegyeddel kapcsolatos döntésekben. Hunvald György, a hetedik kerület polgármestere azzal érvelt a testület előtt, hogy ha a javaslatokat megszavazzák, a főváros politikai gyámság alá helyezi Erzsébetvárost, és ezzel akár precedenst is teremthet más kerületekkel szemben. A közgyűlés ezután az összes javaslatot leszavazta. Még azt sem támogatták, hogy legyen lehetőség az értékes építmények megóvásában érdekelt ingatlanvállalkozók ösztönzésére – pedig a hasonló, az épületek rehabilitálását segítő kedvezményrendszerek több nyugati országban a műemlékvédelem alapvető eszközei.

Augusztusban eldől

A két rendelettervezet szövege és a kerületi szabályozási terv várhatóan az augusztus végi fővárosi közgyűlés elé kerül – mondta az [origo]-nak Kádi Csaba, a hetedik kerület sajtófőnöke. A kerület ezzel lezárta az egyeztetést, és már el is küldték a szöveget a fővároshoz, amely így az egyetértésről szavaz majd. „Nem fogom tudni javasolni az egyetértést” – mondta Beleznay Éva főépítész, aki szerint a kerületi javaslat több pontot jogszabálysértő is. Hozzátette: ettől még a fővárosi közgyűlés másként is szavazhat.

Az [origo] megkérdezte a hetedik kerületet, a felmerült kifogások hatására változtattak-e valamit a két rendelettervezet szövegén. A sajtófőnök azt válaszolta: „Az egyeztetési tárgyaláson voltak elfogadott észrevételek. A képviselő-testület fog dönteni a beérkezett, de a tervező által el nem fogadott javaslatokról.”

---

Veszélyben

A zsidónegyedben „ma jóformán minden olyan épület veszélyben van, amelyik nem élvez műemléki védettséget” – állapítja meg a Belső-Erzsébetváros, azaz a régi pesti zsidónegyed védelmét célzó kerületi szabályozási terv (kszt) tervezete, amelyet a VII. kerület egyik városvédő szervezete tett közzé. 2002-2006 között 13 házat bontottak le a zsidónegyedben, amely már korábban is jelentős pusztítást élt át.

Változtatási tilalom

A zsidónegyedben jelenleg változtatási tilalom van érvényben, amelyet szeptember 30-áig meghosszabbítottak – abban reménykednek, hogy addigra elfogadhatják a kszt tervezetét. Az intézkedéssel azonban nem elégedett a főváros és az ÓVÁS! városvédő civil szervezet sem. A fővárosi főépítész szerint a moratóriumnak a kszt hatályba lépéséig kellene tartania, az ÓVÁS!-nak viszont a tilalom kiterjedésével van baja.

A moratórium ugyanis nem fedi le az egész Belső-Erzsébetváros területét. A civilek szerint a változtatási tilalom által nem védett területekben sorra adják ki az építési engedélyeket, például a Klauzál és az Akácfa utcában – mondta az [origo]-nak Perczel Anna építész, az ÓVÁS! tagja. Megkeresésünkre a kerület elismerte, hogy a változtatási tilalom csak a szűken vett zsidónegyedre vonatkozik, tehát az említett utcákra nem. Az ÓVÁS! vádjait nem kommentálták.