Bontanak a Nagydiófában

 Kacsoh Dániel, Magyar Hírlap, 2008. július 16.

A civilek tovább tiltakoznak a zsidónegyedbeli dózerolás ellen
Bár az UNESCO bontások helyett felújításokra szólítja fel az illetékeseket, úgy tűnik, egy a zsidó negyedben található, százötven éves épület mégsem kerülheti el a dózert a Nagydiófa utcában. Legalábbis a VII. kerületi főépítész szerint. A civilek azonban folytatják a küzdelmet, a beruházó az egyszintes ház lebontása után ugyanis egy hétemeleteset építene a helyére, mélygarázzsal, ami a helyiek szerint több szempontból is elfogadhatatlan. A Nagydiófa Egyesület azt sem érti, hogy az önkormányzat a készülő rehabilitációs szabályozási terv készítésekor miért nem vette figyelembe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) értékvizsgálatát.
 
 
 
 
 
 
  A beépítések miatt elvehetik a területtől a világörökségi státust (Fotó: Horváth Péter Gyula)  

Mint megírtuk, rehabilitációs szabályozási terv készül Belső-Erzsébetvárosban. Az utolsó fázis, vagyis a lakossági véleményezés (a dokumentumot kifüggesztik az önkormányzatban) a napokban lesz, miután a civil- és a szakmai szervezetekkel már egyeztettek az önkormányzat képviselői. Az érintett érdekvédők azonban továbbra is kifogásolják a tervezetet, mondván, nem garantálja a világörökségi védőzóna tényleges védelmét, utat enged a további bontásoknak. A Nagydiófa utca 8. szám alatti egyszintes épület védelmére külön egyesület alakult, mert a környékbelieknél nagy felháborodást váltott ki, hogy a tulajdonos ingatlanfejlesztő cég hétemeletes, kétszintes mélygarázzsal ellátott társasházat akar felépíteni a szűk utcában a százötven éves ingatlan helyén. Az engedélyezési procedúra már évek óta tart.

A zsidónegyedben zajló bontásokról már külföldön is cikkeztek, a terület védelmét szorgalmazva az UNESCO is állást foglalt az év elején. Bakó Katalin, a Nagydiófa Egyesület titkára lapunknak elmondta: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ennek hatására végezte el Belső-Erzsébetváros nagy részét kitevő régi pesti zsidónegyedrészletes értékvizsgálatát, amelyet azonban a VII. kerületi vezetés nem vett figyelembe az új szabályozási terv készítésekor. Ezt a civilek hiába rótták fel az önkormányzat vezetésének.

Lantos Péter főépítész szerint a kerület saját értékvizsgálat készítését rendelte el, amelyet az általa megbízott szakértők tettek le az asztalra, ezt az anyagot használták fel. Elismerte, hogy a KÖH is készített egy hasonló dokumentumot, de nem azért, hogy a tervezet része legyen. Kérdéses, hogy akkor miért szerepel az anyag bevezetőjében, hogy a tervezési folyamathoz kapcsolódva végezték a munkát. Az egyesület által megmenteni szándékozott épület nem szerepel a bontásra javasoltak között az anyagban, bizonyos változtatást azonban elfogadhatónak tart.

“A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzat megvédje a Nagydiófa 8. szám alatti épületet, mivel folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozhat egy építési-bontási tilalom. A beruházó azonnal kártérítést követelhetne, amelyet a kerület csak úgy tudna kifizetni, ha máshonnan vonna el a forrásokat” – érvelt lapunknak Lantos. Elmondta, hogy maga is sajnálja az egyszintes épület bontását, de nem tehet semmit.

Máshogy látja a helyzetet a Nagydiófa Egyesület. Szerintük a bontásra készülő beruházónak eddig volt joga az építkezésre, mert érvényes engedélyt még egyetlen hivatal sem adott ki. “Megtilthatná a beruházást az önkormányzat. Egyébként pedig érthetetlen, hogy a lakosság kárpótlása miért nem kerül soha szóba, miért mindig a beruházók érdekeit védik az illetékesek. És azzal miért nem törődnek, hogy a beépítések folyományaként elvehetik a területtől a világörökségi státuszt?” – mondta Bakó Katalin. Egyesületük nevében Forgács Imréhez, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordultak, mert – bár kellett volna – nem kaptak értesítést arról, hogy az épület bontására beadott első kérelmet másodfokon elutasította az illetékes hivatal, és ezért újabb eljárás van folyamatban, ráadásul immár az is másodfokon zajlik. Ezzel az érdekvédők elestek a fellebbezés lehetőségétől, márpedig a bontási engedély megadása után lényegesen kevesebb eszközük marad majd az épület megvédésére.

A kerület főépítésze szerint nem az a leglényegesebb, hogy mit bontanak le, hanem hogy illeszkedik-e a városképbe, amit a helyére építenek. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a KÖH – fel nem használt – állásfoglalását, amelyben ez olvasható: “Az utcaképek megóvása miatt az épületek utcai traktusában történő emeletráépítést elfogadhatatlannak tartjuk, az udvari szárnyakban pedig általában kerülendőnek.” Márpedig – mint fentebb említettük – a Nagydiófa utcai, egyszintes épület helyére hétemeleteset tervez a beruházó.

A legjobb megoldás mindenesetre az lenne, ha a KÖH műemléki védelem alá helyezné a Nagydiófa utca 8. alatti épületet. Erre azonban egyelőre nem sok esély van, pedig a napokban az UNESCO ismét megkongatta a vészharangot a környék felett. “A Világörökség Bizottság konkrét lépéseket vár a magyar államtól az Andrássy úti világörökségi helyszín védőzónájában lévő terület megóvásáért, ezért felkérte a magyar hatóságokat, vizsgálják meg újra egyenként a már kiadott bontási engedélyeket annak érdekében, hogy azok tulajdonosaival megegyezés születhessen a meglévő épített örökség megőrzésére” – áll a nemzetközi szervezet határozatában. Arra is ösztönzi a magyar felet, hogy fontolja meg egy szigorúbban érvényesíthető fejlesztési terv kialakítását, valamint dolgozzon ki olyan pénzügyi eszközöket, amelyek nem a bontásra és az új építkezésre, hanem a felújításra és a helyreállításra késztetik az építkezőket, a befektetőket. A szervezet hazánktól 2009. február elsejéig részletes jelentést vár a zsidónegyed városrendezési helyzetéről és az érvényben lévő megőrzési lépésekről.