Aggályosnak tartja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a Dohány utcai zsinagóga mögött épülő, egy nyolcemeletes szárnyat is magában foglaló Herzl Passage jelenlegi tervek szerinti felépítését. Ez ellen jogi lépéseket is fontolgatnak. A tiltakozásról Feldmájer Péter, a szervezet elnöke az ÓVÁS Egyesület rendezvényén beszélt. Mint mondta, szeretnék megóvni a zsidónegyedet, hogy az történelmi értékeit, szépségeit megtartva maradhasson meg. Az építkezés ráadásul károkat is tehet a környező házakban, erre már volt is példa az elnök szerint. Véleménye szerint az építkezés etikai, jogi és építészeti problémákat is felvet: a Síp utca és a Dohány utca között felépülő épület mellett „súlyosan károsodik majd a Dohány utcai zsinagóga látképe, amely Magyarország három legszebb épületének egyike”. Hangsúlyozta, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által 2006 júniusában kiadott, a területre vonatkozó első építési engedély még csak egy szint ráépítését tette volna lehetővé, fél évvel később azonban ez a mondat az újabb engedélyből már kimaradt. Feldmájer azt is szóvá tette, hogy a beruházás ötlete Tordai Pétertől, a Mazsihisz korábbi elnökétől származik, aki saját üzleti köreibe vonta az amúgy is problémás építkezést. Hozzátette: az önkormányzatnak kell nyomást gyakorolnia az azóta spanyol kézbe vándorolt építtető cégre, illetve az ügyészségnek is vizsgálatot kell folytatnia, hogy kiderüljön, történt-e törvénytelenség. Korábban egyébként Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere „példaértékű városrehabilitációs megoldásnak” nevezte a beruházást, amelynek során 104 lakásból álló lakópark épül a zsinagóga szomszédságában.

A Mazsihisz elnöke szerint „még a legértéktelenebb épületet is meg kell óvni, mert így marad meg ennek a városrésznek a szövete”. Így vélekedett lapunk kérdésére Ladányi János egyetemi tanár is. Szerinte azonban nemcsak építészeti, hanem társadalmi problémákat is felvet a zsidónegyed területén végrehajtott bontási és építési gyakorlat. Mint mondta, az épületek fizikai állapotával már eddig sem voltak igazolhatók a bontások. Az „úgynevezett” városrehabilitáció ráadásul szerinte jelentős népességcserével jár, ami súlyos társadalmi problémákat exportál s ennek árát nem a beruházók fizetik. A városszociológus hozzátette: ez a dzsentrifikációnak nevezett lakosságcsere-jelenség figyelhető meg a VIII. kerületben, a Corvin mozi mögötti területen létesülő új városrészben is.

Erzsébetváros önkormányzata szerint a kerületi értékek védelmében készül az új kerületi szabályozási terv, amelyről hétfőn tartanak újabb egyeztetést. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál és az önkormányzatnál is azt közölték érdeklődésünkre, amíg le nem zárják a tervezetről folyó egyeztetéseket, addig nem kívánnak nyilatkozni. A polgármesteri hivatalnál azonban még hozzátették: a területre érvényes, május 31-én lejáró változtatási tilalmat meghosszabbították a szabályozási terv várható elfogadásáig, június 30-ig.