„Magyarországon ebben az évben választások voltak, új kormány alakult. Úgy látjuk, hogy azok az intézmények, melyek a védelem hivatalos letéteményesei volnának, nem, vagy nem kielégítően működnek, a civil szervezeteknek pedig kevés lehetőségük van. Ebben a helyzetben fokozottan szükség van a nemzetközi figyelemre és kontrollra. Kérjük Önt, Önöket, hogy sürgősen figyelmeztessék az új kormányt a Világörökséggel kapcsolatos kötelességeire. A fent említettek alapján úgy látjuk, ez a figyelmeztetés a Világörökség Budapesten található értékeinek veszélyeztetettsége miatt különösen fontos és sürgető.”
A teljes levél:
Dr. Mechtild Rössler
Chief, Europe and North America
UNESCO World Heritage Centre
7. Place de Fontenay
75352, Paris, 07SP
Tisztelt Mme Mechtild Rössler!
Köszönjük érdeklődését és tájékoztatást kérő levelét.
A helyzet a következő:
Igen, ahogy sejtették, a levélben jelzett bontásokat a Budapesti Világörökségi helyszín védőzónájában, Budapest Belvárosának központi részén, az V. kerületben tervezik, nem messze a Dunától. Az említett 11 épület bontásáról újabban az említett formában azonban nincs szó.
Jelenleg a következő veszélyes esemény van folyamatban:
A Petőfi Sándor utca mentén, tehát a védőzónában, ahol a bontási veszély alatt álló 11 épület is van, most konkrétan 5 épület bontása van előkészületben. Közülük már 4 egymás melletti épület ki van ürítve, az V. kerület ezeket már eladta egy ingatlanfejlesztőnek. Ez az ingatlanfejlesztő az épületek bontása után a négy telekre egyetlen, a jelenlegieknél közel kétszer olyan magas épületet, „Városközpontot a városközpontban” szándékozik építeni: az alsó szinteken bevásárlóközponttal, feljebb irodákkal, legfelül szállodával. Mindezt híddal összekötve az ötödik épülettel, amelyet a Bécsi utca elválaszt tőlük. A beépítés óriási méretét legfelül tetőparkkal kompenzálják. Az épület funkcióinak kiszolgálására több száz férőhelyes mélygarázs is tartozik a projekthez. A brutális léptékű ingatlanfejlesztés következtében az új épület uralni fogja Budapest látképét a hagyományos kilátópontokról, többek között a Gellért hegyről és a Budai Várból. Mellékeljük a projektről szóló egyik újságcikket, ami bár magyar nyelvű, de a bontásra szánt épületek fotóit tartalmazza és egyúttal a helyükre kerülő új épület látványtervét is.Így láthatják, hogy miről van szó. Még megemlítjük, hogy ezt az utcát, ahol mindezt tervezik, nemrég építették át a „Belváros Fő utcája” címen Európai Uniós támogatásból.
A bontásokat és az új épület tervét, amit a brit Foster&Partners iroda készített, 2010. június 30-án az Országos Központi Tervtanács elfogadta.
A régi épületekre bontási engedély és az új épületre építési engedély azonban még nincs. Ezt az érintett V. kerületnek kell kiadnia. A kerület polgármestere már többször nyilatkozott arról, hogy ez számukra milyen fontos projekt, ezért nincs kétség afelől, hogy az engedélyeket kiadják, hacsak valami vagy valaki ezt le nem állítja.
Úgy látjuk, hogy a bontási kedv és a hatalmas projektek megvalósításának vágya Budapest Belvárosában és környékén, a válság ellenére egyre nő, az állam és az önkormányzatok ezeket teljes mellszélességgel támogatják, miközben senki nem foglalkozik a meglévő értékes épületek felújításának problémájával, a világörökségi területek és védőzónájuk védelmével kapcsolatos feladatokkal.
A tervek hivatalos megvitatása, bírálata során az sem merül fel soha, hogy mindez a Világörökség védőzónájának területén történik. Mindig egy-egy épületet önmagában vizsgálnak, tetszik-e kellően, vagy nem. Természetesen minden bírálónak más az ízlése. Így a politikusok és vállalkozók mindig bebizonyítják, hogy az adott épület, amit bontani akarnak, nem is olyan értékes. Egy-egy projekt elbírálásakor nem esik szó összefüggésekről, egy-egy utcáról vagy környékről. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is ezt a módszert követi, nem érvényesít területi védelmet. Ennél az új projektnél sem hallottunk semmit arról, hogy ellenezné a bontásokat vagy az új épület nagyságát.
Most néhány szót szeretnénk külön írni Budapest régi zsidónegyedéről, az evvel kapcsolatos helyzetről, ami szerintünk továbbra is ugyanolyan aggasztó, mint M. Michel Polge 2007-es látogatása és az Önök 2008. év júniusi quebeci figyelmeztetése előtt, majd az Önöknek 2009-ben küldött beszámolónk után, ahol részletesen ismertettük a helyzetet. Azóta semmi nem változott. Ami ott még esetleg egy éven belüli megoldás reménye volt a Magyar Állam UNESCO-nak tett beszámolója alapján, az már biztos, hogy egyhamar nem valósul meg, hacsak Önök nem lépnek.
-
A budapesti régi zsidónegyedre is vonatkozó 2008 szeptemberében elfogadott új szabályozási terv ugyanúgy nem veszi figyelembe a védett negyed jellegét és a védelem érdekeit, mint az előzőek. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az ÓVÁS! Egyesület kérésére vizsgálatot indított a tervvel kapcsolatban. A Biztos 2009. júniusi jelentésében megállapította, hogy a terv több ponton is törvénysértő. Például hiányzik belőle az építészeti értékvizsgálat és az örökségvédelmi és környezetvédelmi hatástanulmány is. Mégis érvényben van. Így a törvénysértő, de érvényben lévő szabályozási terv alapján adják ki az engedélyeket. Az ÓVÁS! Egyesület, miután a tervet a Biztos kérésére sem függesztették fel, 2009 decemberében több más civil szervezettel együtt az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybírósági döntések azonban általában évekig tartanak.
-
A Világörökségi Törvényt tavaly nem nyújtották be a Parlamentnek, így az azt nem is tárgyalta. Azóta új kormány, új Parlament van, de a Világörökségi területek kérdése egyelőre nem téma. A civil szervezeteknek is eljuttatott törvénytervezet különben rendkívül gyenge volt, a világörökség védelmét nem segítette. Az ÓVÁS! Egyesület – más civil szervezetekkel együtt – nem is tudta elfogadni, mert a tervezet a védett területeknek csak a magzónáját vette figyelembe, a védőzónának egyáltalán nem biztosított semmilyen védelmet. A Kezelőszervezetek (Ügynökségek) felállítása és az új tervek elfogadása a tervezet szerint a törvény hatályba lépését követően több mint 2 évet venne igénybe, ez ugyan érthető, de erre az időre nem rendelkezett arról, mit lehet, és mit nem lehet tenni ezen idő alatt a védett területeken.
-
A szabályozási tervben nem csökkentették a beépítés sűrűségére vonatkozó mutatókat (szintterületi mutató, beépítettség %-a) és nem növelték a kötelező zöldfelület arányát.
A szintterületi mutató továbbra is 4,5 és 6 között mozog, holott a belső tömbökben és a belső
utcák mentén a negyed beépítésének ez az értéke: általában 2, max. 3.
Az új épületek, mivel még további teljes bontás nélkül is igen sok az üres telek
itt, teljesen átalakíthatják a negyed beépítésének léptékét, ha nem változik semmi.
-
Bontási és építési engedélyek. Újabban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nem járul hozzá a negyedben épületek teljes bontásához. Viszont sorozatosan járul hozzá, akár műemlék épületeknél is, a belső szárnyak teljes bontásához, és a két- vagy háromemeletes belső szárnyak helyére öt-hétemeletes épületrészek építéséhez. Ilyenkor az eredeti védett épületből az utca felé csak a homlokzat + 6 méter, jobb esetben 12 méter marad (lásd Dohány utcai zsinagóga melletti Síp utcai épületek esete és a legújabbak: a Dob utca 21. a védőzónán belül vagy a védőzóna határán a Klauzál utca 7, 9, 19, 21). Az ilyen jellegű, 2010-ben is folytatott engedélyezések következtében sorozatosan tűnnek el a hagyományos udvarok, kertek, a gyönyörű lépcsőházak, stb, vagyis a történeti épületek teljes belső világa.
A másik veszélyes módszer: egy-kétemeletes házakra két vagy akár négy új emelet építésének engedélyezése. Négy új emelet építéséhez adta hozzájárulását a KÖH például a Kazinczy utca 41. szám alatti egyemeletes épület esetében (ehhez még 3 telek összevonása is párosul), + két emelet ráépítéséhez járultak hozzá a Dob utca 19. szám alatti egyemeletes műemlék épület esetében. Tehát az eddigi beépítési arányok nemcsak az új épületeknél, de a hagyományos történeti épületeknél is tökéletesen megváltoznak. Mindkét hozzájárulás most, 2010-ben történt és mindkettő a védőzónán belül található. Ez utóbbi épület olyan részén van az utcának, ami még hitelesen egységében megmaradt, de evvel az emeletráépítéssel ez is megváltozik, ahogy már tönkretették 2009-ben az utca egy másik szakaszát (ott 3 telek összevonásával építettek egy négy-ötemeletes házat a többségében 2 emeletes házak közé úgy, hogy egy XIX. századi védelemre méltó egyemeletes lakóházat lebontottak és elvették a kerület bölcsődéjének kertjét) és sok másik utcát is.
-
Továbbra sem tudunk semmilyen tárgyalásról a befektetőkkel a már engedélyezett tervek megváltoztatására. Különösen nagy a veszély a 150 éves Dohány utcai zsinagóga közvetlen környezetébe engedélyezett óriási projekt esetében, mely most a recesszió következtében már 2 éve áll, de a kiadott engedély birtokában bármikor megindulhat az építkezés.
-
Nincs beterjesztve semmilyen törvényjavaslat a régi épületek felújításának támogatási rendszerére vonatkozóan. Arra a kérdésre, hogy ez miért nem történik meg, azt a választ kaptuk: „A Parlament úgysem szavazná meg.” Ez a válasz azt jelenti, hogy eddig még kísérlet sem történt a támogatási rendszer kialakítására.
Magyarországon ebben az évben választások voltak, új kormány alakult. Úgy látjuk, hogy azok az intézmények, melyek a védelem hivatalos letéteményesei volnának, nem, vagy nem kielégítően működnek, a civil szervezeteknek pedig kevés lehetőségük van. Ebben a helyzetben fokozottan szükség van a nemzetközi figyelemre és kontrollra. Kérjük Önt, Önöket, hogy sürgősen figyelmeztessék az új kormányt a Világörökséggel kapcsolatos kötelességeire. A fent említettek alapján úgy látjuk, ez a figyelmeztetés a Világörökség Budapesten található értékeinek veszélyeztetettsége miatt különösen fontos és sürgető.
Budapest, 2010. július 12.
Tisztelettel:
Perczel Anna
az ÓVÁS! Egyesület elnöke
Tájékoztatásul a mellékelt levelet kapja még:
-
Regina Durighello, Világörökségi Program Igazgató, ICOMOS
-
Katalin Bogyai, Magyarország UNESCO Nagykövete
-
Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága