A történelmi városrészek, így a zsidónegyed jellegének megóvását célul tűző egyesület, az ÓVÁS! szakértője, Kemény Mária művészettörténész a hvg.hu-nak elmondta a beruházás három régi épületet érint: a közvetlenül a zsinagóga mellett álló Dohány utca 10-et, valamint a zsinagóga mögötti Síp utca 8-at és 10-et. A Síp utca 8. 1890-ben, a 10. 1867-ben, a Dohány utca 10. pedig még az 1840-es években épült, ez utóbbi Hild József tervei alapján.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2005-ben a két, nagyon rossz állapotban lévő Síp utcai épületet fölvette a védett épületek közé. Addigra az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal már mindkettőre bontási engedélyt adott ki. Az épületek addigra már a Mazsihisz akkori elnökének, Tordai Péternek a tulajdonában voltak. Hírek szerint Tordai azért vásárolhatta-e meg a két Síp utcai épületet, mert az önkormányzattól érkező belső információk 1999 és 2003 között nála, mint a Mazsihisz elnökénél landoltak, és a két épületet az önkormányzat eredetileg a Mazsihisznek ajánlotta föl megvételre.

Tordai cégének a KÖH-től kellett megszereznie az építési engedélyt. A KÖH kikötötte, hogy meg kell tartani a Síp utcai szárnyakat. „Ennek az volt a rejtett üzenete, hogy az épületek többi része bontható” – vélekedett Kemény Mária. A művészettörténész szerint annak fejében, hogy megmarad a két épület utcai frontja, megengedték a nagyobb méretű építkezést hátul, az udvari szárnyon. Hozzátette: a tervezett négyszintes mélygarázs radikálisan meg fogja növelni a gépkocsiforgalmat, és közlekedési térré változtatja a keskeny Síp utcát, szétrombolja annak kisvárosias hangulatát.

Az ÓVÁS! szerint az egész „műemlék jellegű területen” (mjt) – tehát a Terézvárosba is átnyúló, a Paulay Ede utca, a Nagymező utca, a Csányi utca, a Dob utca, a Kisdiófa utca, a Nagydiófa utca, a Rákóczi út, a Károly körút és a Bajcsy-Zsilinszky út által határolt övezeten – belül nem volna szabad olyan fejlesztésekbe fogni, amelyek meghaladják a történelmi beépítettség sűrűségét és átlagos magasságát. Mint Kemény Mária hangsúlyozta, ugyanez a véleménye Michel Polge-nak, az UNESCO Világörökség Bizottsága 2007 novemberében Budapesten járt szakértőjének is. A Polge-jelentés a műemléki rehabilitáció gazdasági környezetének jelentős javítását tartja kívánatosnak.

Sajti Zsuzsannától, a KÖH erzsébetvárosi referensétől azt szerettük volna megtudni, hogy miért nyilvánítottak olyan épületeket védettnek, amelyekre Erzsébetváros már kiadta a bontási engedélyt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy miért kapott építési engedélyt a két épületre a Tordai és Társai cég? Sajti először nyilatkozott lapunknak, majd annak közzétételéhez nem járult hozzá. A sajtóosztályról kapott e-mail alapján csak azt közölhetjük, hogy „a KÖH-ben az építéshatósági eljárás lefolytatása a jogszabályoknak megfelelően történt”. Ezt egyébként eddig sem vitattuk.

Az építkezést erősen ellenzi Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke is. Szerinte történtek bizonyos eljárásjogi hibák, amelyekbe bele lehet kapaszkodni, ennél többet azonban nem akart elárulni. „Amit megtehetünk azt meg is fogjuk tenni. A jogi eljárások némileg a sakkjátszmához hasonlíthatók, ezért nem lenne taktikus erről nyilatkoznom” – mondta kissé talányosan Hozzátette: az ügyészségnek át kellene tekintenie az iratokat, hogy megfelelően működtek-e az építészeti hatóságok. A Mazsihisz-elnök nem tudott arra válaszolni, hogy Tordai elnökként illetve alelnökként juthatott-e olyan információkhoz, amelyekkel versenytársaival szemben esetleg előnyre tett szert az ingatlanpiacon.

„Információk szerint az eladási ajánlat az önkormányzattól a Síp utca 8-10. szám alatti ingatlanra eredetileg a hitközséghez érkezett, hogy levélben vagy informális közlés útján, azt nem tudom. Az természetes, hogy a hitközséghez érkező leveleket, információkat egyaránt megismeri az elnök és az ügyvezető igazgató is” – fejtette ki a Mazsihisz elnöke. Arra a kérdésre, hogy az építkezés mennyire ütközik jogszabályokba, úgy válaszolt: „Jogilag nem tudok ebben állást foglalni, de úgy gondolom, hogy etikai okokból nem lett volna szabad Tordainak mint a Mazsihisz elnökének, illetve alelnökének üzleti tevékenységet folytatnia Magyarország legfontosabb zsidó műemlékének közvetlen szomszédságában.” Hozzátette: „azokat a terveket, amelyek örökre megváltoztatnák a zsinagóga látképét, nem szabad jóváhagynunk. Hogy nézne ki, hogy a Szent István Bazilika mellé építenének egy majdnem akkora épületet, mint maga a bazilika?”

Majd így folytatta: 2005 nyara óta, mióta ismét ő a Mazsihisz elnöke, ebben az ügyben világos az álláspontja: ellenzi a projektet és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató egyetért vele. (Zoltai 1991 óta tölti be a Mazsihisz ügyvezető igazgatói tisztjét). „Több ízben kifejtettük közvetlenül is Tordai Péternek, hogy nem értünk egyet a projekttel. A múlt év tavaszáig általában minden héten legalább egyszer találkoztunk, abban reménykedtünk, hogy megérti a józan érveket, és csak olyan léptékű építkezést valósít meg, amely nem változtatja meg az egész környezetet. Úgy tűnt, szavaink hatnak rá, de csalódnunk kellett” – mondta a Mazsihisz-elnök.

Mikor vette az ingatlant Tordai?

Tordai Péter a hvg.hu-val közölte: kiszállt a passzázs építéséből, a család által alapított és tulajdonolt Tordai és Társai Kft.-t ugyanis 2007 májusában 100 százalékosan eladta az Urnova nevű spanyol cég magyar leányvállalatának, a Spanyol Ház Kft-nek.

Tordai úgy fogalmazott: „szurkolója vagyok annak, hogy ez a gyönyörű projekt megvalósuljon és Hild József nyugodtan aludja örök álmát”. Mint kifejtette: a Dohány utca 10. egy részét már tizennégy éve megvette a Tordai és Társai. Cáfolta, hogy a Síp utcai két épületet akkor vette volna meg, amikor Mazsihisz-elnök volt. „Jóval 1999 előtt vettem őket, kiürítésük 1996-ban vagy 1997-ben megkezdődött. Az zavarhatja meg Önt, hogy az épületeket tulajdonjog-fenntartással vettem, és a tulajdon csak 2001-ben, már Mazsihisz-elnökségem idején szállt rám, amikor a hatvanegy lakást kiürítették. A törvény akkor tette lehetővé, hogy a két ingatlant átírják a nevemre.” (A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó úgy ad el egy ingatlant, hogy bizonyos feltételek – például az ott lakókkal történő megegyezés – teljesültéig fenntartja a tulajdonjogot. A földhivatalban akkor írják át az ingatlant a vevő nevére, amikor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó feltételek teljesültek – Sz. P.)

Gergely József, a terület önkormányzati képviselője – aki egyben VII. kerületi alpolgármester is – a hvg.hu-nak határozottan állította: a Tordai és Társai először a 2000-es évek elején jelezte vételi szándékát a kerületnek. Márpedig akkor Tordai már Mazsihisz-elnök volt.

Szerettük volna megkérdezni az építkezésről a Spanyol Ház Kft. ügyvezető igazgatóját, Pedro Valenciát – aki egyben az építkezés projektmenedzseri feladatait ellátó Hi Grupo ügyvezető igazgatója is –, de nem tudtuk elérni. A Hi Grupo ügyvezetőigazgató-helyettese, Sierra-Alozie Claudia pedig érdemben nem volt hajlandó nyilatkozni. Mint a cég februárban kiadott, az építkezés honlapján is olvasható sajtóközleményéből kiderül, „ a Hi Grupo a fenntartható fejlődés jegyében elkötelezett híve a környezet védelmének. Feladatának tekinti Budapest művészeti és kulturális örökségének megőrzését.”