2013. február 25. és március 1. között az UNESCO és az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa megbízásából kéttagú szakértői misszió látogatott Budapestre.

A misszió feladata az volt, hogy felmérje, milyen előrehaladást sikerült elérni a Budapest világörökségi helyszínen – Duna-partok, a Budai Várnegyed, Andrássy út – az elmúlt két esztendőben, azóta, hogy 2011-ben a Világörökség Bizottság 35. ülésszakán, Párizsban tárgyalta, értékelte és elfogadta a budapesti világörökségi helyszínről adott megőrzési állapotjelentést, de egyúttal felkérte a magyar államot, hogy 2013-ban nyújtson be újabb megőrzési állapotjelentést, valamint hívjon meg szakértői missziót az előrehaladás felmérésére.

A Világörökség Bizottság 37. ülésszakán (2013. június 17-27. Phnom Penh, Kambodzsa) dönt majd a Magyarország által 2013. február elsején benyújtott „megőrzési állapotjelentés ”-ről.

Az ÓVÁS! Egyesület e beszámolóról és a jelenlegi helyzetről szóló értékelését átadta az UNESCO-misszióval rendezett találkozón. Beszámolónkat most közzétesszük.

BESZÁMOLÓ AZ UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG BIZOTTSÁGÁNAK

Az elmúlt két évben a régi pesti zsidónegyedben néhány pozitív esemény, elsősorban az Európai Uniós segítséggel rendbe hozott Kazinczy utcai szakasz ténye mellett szomorúan kell megállapítanunk, hogy az ÓVÁS! Egyesület 2011-es UNESCO-nak küldött beszámolójának szinte minden lényeges pontja ma is aktuális.

A legalapvetőbb kérdések nem változtak meg. „A belső-erzsébetvárosi probléma strukturális okai (kerületi szabályozás elégtelensége, pénzügyi ösztönzők hiánya)” nem szűntek meg.

• A védett terület belső tömbjeiben, ahol a védendő beépítés arányait jellemzően a 1,5-2,5 max. 3,0 szintterületi mutató határozza meg, az érték az érvényes szabályozás szerint továbbra is max. 4,5 és 5,5 vagy 6,0.
• A két-háromszoros új beépítés gyakorlatát erősíti az is, hogy továbbra sincs pénzügyi támogatási rendszer, ösztönzés a régi épületek felújítására.
• Nem tudunk arról, hogy a gettó határvonalának védelme megtörtént volna.
• Nem tudunk arról sem, hogy tárgyalások kezdődtek volna a régebben kiadott engedélyekkel kapcsolatban a befektetőkkel.

Az egyik, mindent felforgató változás a kulturális örökség megőrzése és felügyelete terén történt. 2012 nyarán minden előzmény nélkül megszüntették a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, ami a kulturális ügyekért felelős minisztériumhoz tartozott. Jogköre 2013. január 1-e óta három minisztérium között oszlik meg. A KÖH épületében működő Forster Központ valódi hatáskörrel nem bír. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága ezen az intézményen belül működik a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (NEFMI) felügyelete alatt. A valódi hatáskör, a hatósági munka, a tervtanácsok működtetése, az engedélyezések (bontás, építés), de a kutatás is a Belügyminisztériumhoz, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak.

A kulturális örökség védelmét befolyásoló törvényi változásokban, a bontásokra, építkezésekre, városkép megőrzésre vonatkozó törvényekben, jogszabályokban is igen nagy a változás. Az ezekről szóló információ hiányzik a részes állam jelentéséből. A védett területek, így a világörökségi területek és a védőzónák egyedileg nem védett épületeire vonatkozó eljárások nagymértékben meggyengültek, ezek az épületek mostantól kezdve könnyen bonthatók. A városkép, utcakép változásai nem minden esetben engedély kötelesek és elsősorban csak az utcavonaltól 10 méterig érdekesek az új jogszabályok szerint. Az engedélyek kiadásának idejét, műemlék épületek vagy védett területek esetében is 30 napról 15 napra csökkentették, stb. A kulturális örökség védelmének intézményi, igazgatási és törvényi változtatásainak oka – a hivatalos magyarázat szerint – a befektetések megvalósulásának megkönnyítése, és meggyorsítása volt.

A magyar állam jelentésében pozitívan értékelt romkocsmák, a zsidó negyed pezsgő idegenforgalmi-kulturális élete nem az épületek rendbe hozásának, hanem spontán folyamatnak az eredménye. Ott valósult meg, ahol nem bontottak és nem építettek új házakat. Az új vagy átalakított épületekben ugyanis továbbra is alig laknak, jobb esetben átmeneti szálláshelyként működnek. A jelentésben nem szerepel az sem, hogy a lakók nélküli üres műemléképületekből az évek során minden értékeset elvittek, a műemléki hatóság ezt egy esetben sem akadályozta meg és azóta még könnyebben hivatkozik arra, hogy nincs miért megtartani a belső szárnyakat.

Az utóbbi két évben a világörökség által védett városrészekben, így a zsidónegyed területén belül, ugyan nem bontottak teljes épületeket, de továbbra is általános szokás – olykor még egyedi műemléki védettségű épületek esetében is – a csupán a homlokzati fal és néhány méter megtartása mellett a belső szárnyak elbontása a mögé építendő hét-, nyolcemeletes új beépítés kedvéért (például V. Hercegprímás utca, VI. Eötvös utca 8, VII. Síp utca 8. és 10), vagyis a faszadizmus. A másik általános megoldás, a meglévő épületre vagy maradványára két- vagy három, olykor akár négy új emelet ráépítése. Ez történt például az V. kerületi Molnár utcában és ezt készítik elő, ez a program szerepel az V. kerület több mint 20 kiemelkedően értékes épületénél vagy a régi pesti zsidónegyed egyes műemlék épületénél, például a Dob utcában és a Király utcában. Az építési engedélyek a védett városrészekben szinte egytől-egyig a fentiekben vázolt szemléletet mutatják, amit az új jogszabályok még kifejezetten meg is erősítenek.

A régi pesti zsidónegyedben a negatív változások a gazdasági válság miatt mostanában nem összefüggően, hanem egy-egy ponton jelentkeznek ugyan, de kezdenek összeérni. A Dob utcában például, ahol már a középső szakaszon felépült egy három telket elfoglaló igénytelen külsejű, nagytömegű lakóház, mellette két egymás melletti műemlék épületet változtatnak meg gyökeresen. A megőrzési állapotjelentés említést tesz mindkettőről, de a Dob utca 19. esetében több mindent elhallgat. Például, hogy egy egyemeletes épületre + két új emelet építését engedélyezték. Ez az ÓVÁS! Egyesület fellebbezésére ugyan egyelőre meghiúsult, de közben állagmegóvási engedélyt adtak ki, Ennek segítségével elbontották a teljes tetőszerkezetet, a zárófödémet, az összes függőfolyosót, az összes belső válaszfalat, a födémek feltöltéseit, stb. A műemlék épületet ronccsá tették. Az, hogy a tető és a zárófödém magától semmisült volna meg, ahogy ez a jelentésben szerepel, az sajnos nem igaz, képekkel tudjuk bizonyítani.

A Világörökségi Törvényben eredetileg meghatározott intézkedések késésben vannak. A gondnokságok felállítására a jelentés szerint – az eredetileg megszabott 2012. június helyett – 2013 márciusában kerül sor. A következő határidő, a Kezelési Terv elkészítése 2014. december lesz. Ez azonban még akkor sem fog érdemi változást jelenteni, mert csak a kezelési terv elkészülése után, annak alapján fogják az önkormányzatok megváltoztatni a szabályozási terveiket. Ennek az átfutási ideje, elfogadtatása még további egy – két év.

A Világörökségi Törvény tényleges hatására várva, a szervezeti átalakításokkal és új törvényekkel, jogszabályokkal erősen meggyengített örökségvédelem fogja még éveken át meghatározni a védett területeken zajló folyamatokat. Nagy kérdés, hogy hogyan tudja majd a kezelési terv összeegyeztetni az örökségvédelmet a tudatosan a műemléki védelem meggyengítésére létrehozott törvényekkel, jogszabályokkal.

2013. február ÓVÁS! Egyesület