Az Önök által javasolt lépések közül egyedül az egykori gettó határán még fellelhető falmaradványok feltárása és dokumentálása történt meg. 

Az eddig kiadott, de még végre nem hajtott, tehát még megváltoztatható bontásokra vonatkozó engedélyekkel kapcsolatban, tudomásunk szerint, egyetlen egy tárgyalást nem indítottak el a befektetőkkel. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nem tekinti feladatának ezeknek az engedélyeknek a felülvizsgálatát illetve a folyamatban lévő ügyekben az engedélyek kiadásának megváltoztatását.

Ezekben a napokban történik például két régi, 1945 előtt épült épület bontása a korábban kiadott engedélyek alapján és egy olyané, melynek belső bontására csupán fél éve adtak ki engedélyt. Emellett a KÖH pár hete újabb épület bontásához járult hozzá az Andrássy út mögötti utcában a védett területen. 

A beépítés nagyságrendjét és a beépítettség mértékét nem csökkentették.

Az egyedileg  nem védett épületek védelmét nem oldották meg, valódi megőrzési lépésekre nem került sor.

A felújításra és helyreállításra ösztönző pénzügyi támogató rendszer kidolgozása késik.

A Világörökségi Törvényt és a Kezelési Tervet, ugyanúgy, mint a pénzügyi rendszer kidolgozását, a Megőrzési állapotjelentés legelőbb 2010-re ígéri. 

A legsúlyosabb tény, hogy a két éven át készülő, 2008. szeptember 19-én jóváhagyott, a régi pesti zsidónegyed területére vonatkozó legújabb szabályozási terv – minden ígéret és várakozás ellenére – semmivel sem jobb az eddigi, súlyos nemzetközi és hazai kritikákat is kiváltó terveknél, mert szinte semmiben nem tér el az előzőektől (a tervet a VII. kerületi önkormányzat készíttette és hagyta jóvá, mert Magyarországon nem a fővárosnak, hanem a kerületnek van joga szabályozási terv készíttetésére és jóváhagyására). Ez a terv lett volna hivatott arra, hogy felváltsa az eddigieket, amelyek többek között lehetőséget adtak a misszió jelentés által is elfogadhatatlannak nevezett helyzet kialakulásához.  

Az elfogadott szabályozási terv adós maradt az UNESCO és az ICOMOS által megfogalmazott elvárások teljesítésével: a bontások teljes leállításával, a védett negyed építészeti egységét megtartó,  egyben igényes modern építészetet képviselő új épületek építésének szabályozásával. Ezzel szoros összefüggésben a beépítés arányainak, a belső udvarok, kertek, fák védelmével és mindazzal, ami egy nemzetközileg is védett, egyedülálló történelmi városrész esetében elvárható. Az elfogadott terv alapján akadály nélkül folytatódhat tovább a régi, történelmi épületek bontása (immár olykor a homlokzatok kulissza jellegű megtartásával), ennek következtében a lakók eltávolítása, a 2-3-szoros tömegű új épületek építése, a kertek, tágas udvarok, zöldfelületek beépítése, az utcák hangulatát, de üzleti életét is elrontó, tátongó mélygarázslehajtók sokasodása, stb.  

• Nincsenek védve a műemlékként nem védett 1945 előtt épült épületek, nem érvényesül a területi védelem. Konkrét védelem hiányában a magyar törvények alapján ezek a házak továbbra is bármikor bonthatók. A legújabb eljárás az, hogy megmarad a ház homlokzata + 6 méter és mögé építik a szabályozás által megengedett hét emeletes új részt. Még a műemlék épületeknél is több esetben ilyen engedélyt adott ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a műemlékek esetében ő adja ki az engedélyeket, a nem védett épületek esetében a kerület) a szabályozásra hivatkozva. Alig van már olyan utcakép, amit ne bontottak volna meg az új építkezések.
• 2008 februárjára elkészült a műemléki értékfelmérés és az épületenkénti műemléki javaslat, de a szabályozási tervben nem lett figyelembe véve, mert a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke ezt az anyagot a mai napig nem hozta nyilvánosságra, a megismerésére irányuló kéréseket elutasította
• Az új szabályozási tervben nem változott a beépítés nagysága, vagyis a szintterületi mutató és a beépítettségi % mértéke. A szintterületi mutató, ami például a védett negyed belső tömbjeiben jellemzően 2 és 3 közötti, a terv szerint továbbra is 4,5-6 közötti lehet! Tehát megmaradt a védett tradicionális beépítéshez képest 2-3-szoros építés lehetősége
• A tervben nincsenek védve a kertek, a tágas udvarok, a fák, ezért bármelyik zöldfelület beépíthető épülettel, mélygarázzsal
• Bár a gettó határ és a megmaradt gettó kerítések felmérése megtörtént, a tervben nincs utalás a védelmére
• Nem történt a tervben semmilyen szabályozás az új épületek minőségével, építészeti  megjelenésével kapcsolatban

 

Veszélyben elsősorban az önkormányzat által befektetőknek eladott lakóházak vannak. Az így eladott házak közül – a védett részen, a VII. kerületi oldalon – eddig  9-et bontottak le (a hozzá csatlakozó részen további 9-et). Közülük 4-et úgy, hogy megmaradt a homlokzat + 6 méter. A befektetőknek eladott további házak nagy részéből is már kiköltöztették a lakókat, ezek üresen állnak, pusztulnak (a védett részen 7 épület, a hozzá csatlakozó részen 8 épület). A többi befektetőnek eladott ház és az ott lakók sorsa is ez lesz (6 épület). Az eladáskor a feltétel nem a ház hiteles rendbe hozása és a lakók megtartása, hanem az épület  bontása vagy a „fejlesztése”, a lakók három éven belüli  kötelező kiköltöztetésével összekapcsolva. Az elbontott házak és üres telkek helyén felépült házak, vagy az ún. fejlesztett lakóházak (ez többnyire a belső szárnyak teljes bontásával és helyükön hétemeletes építkezésekkel jár) lakásai ugyanakkor spekulációs céllal épültek és épülnek, legnagyobb részüket senki nem lakja. Ha ez így folytatódik, nemcsak a negyed történelmi jellege bomlik meg visszafordíthatatlanul, de halott utcák, halott házak negyedévé válhat Budapest egykor egyik legélénkebb kereskedőnegyede. 

Az elfogadott szabályozási terv és az előzetesen kiadott engedélyek, megállapodások alapján (a már üres telkeket + a bontásokat + a fejlesztéseket együtt tekintve) ~ 40 helyen  indulhat el építkezés az UNESCO által védett részen a régi feltételek mellett (hiszen az új terv ezt nem változtatta meg) és további ~20 helyen a védett területtel határos utcákban. 
 

Ehhez a tervhez a főváros főpolgármestere nem adta egyetértését, a civil szervezetek is ellene foglaltak állást – köztük az ÓVÁS! például 60 pontban fogalmazta meg ellenvetését. A tervet mindezek ellenére fogadta el a kerület.

A mai napig nincs Világörökségi Törvény. Ez a magyar állam jelentése szerint legelőbb 2010-re várható.  

2010-ig tehát minden zavartalanul folytatódhat.  

A Budapesti Világörökségi Területekre vonatkozó Kezelési Terv pedig, ami valójában 2005-re elkészült, ahelyett, hogy jogszabályként érvényesítették volna, azóta egy fiókban hever. Ez ugyan nem tartalmazta a Kezelő Szervezet felállítását, de komoly megőrzési követelményeket támasztott. A múlt évben ezt a soha törvénybe nem iktatott Kezelési Tervet kiegészítették a Kezelő Szervezetre vonatkozó résszel, a Megőrzési Követelmények változatlanul hagyása mellett. Az anyag 2008. júliusában elkészült, de ez is egy fiókban hever, mert azóta semmilyen egyeztetés nem indult meg vele kapcsolatban (a jelentés szerint ennek elfogadása szintén 2010-re várható). Ha az ebben foglalt Megőrzési Követelményeket 2005 óta törvényben vagy rendeletbe foglalták volna, sok rossz engedély kiadását hiúsíthatták volna meg.  

Még mindig nem lenne késő. 2010-ig ennek  a 2005-ös változatnak a jogszabályba illesztése is komoly védelmet jelentene, mert ez jogilag az elfogadott szabályozási terv felett állna.  

Addig az említettek hiányában minden változatlanul működhet!  

Még egy lehetőséget látunk a negatív folyamat megállítására, az Önök által javasolt rehabilitáció irányába teendő, felújításra és helyreállításra vonatkozó lépések megvalósítására.  A főváros – legfeljebb három évre – moratóriumot rendelhet el, ezalatt mindaz, amit Önök javasoltak előkészíthető. Valójában a régi pesti zsidónegyed védelme érdekében egy ilyen szavazásra 2008 májusában sor került, de a főváros vezetőinek javaslatát a közgyűlés többsége leszavazta. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága miatt, amellett, hogy a kerületeknek nagyobb jogai vannak, mint magának a fővárosnak, a fővárosi közgyűlés tagjai között sok a kerületi polgármester és képviselő. Köztük van/volt a VII. kerület polgármestere is, akinek sikerült elérnie, hogy a közgyűlés tagjainak jelentős többsége a főváros vezetőinek előterjesztése ellen szavazzon. A VII. kerület polgármestere pár hete előzetes letartóztatásba került több társával együtt éppen a területen fekvő önkormányzati ingatlanok áron aluli eladásával kapcsolatos nagyfokú korrupció gyanújával. Az előterjesztés megismétlésével a közgyűlés döntése talán megváltozhat. 

Ebben a kritikus helyzetben az ÓVÁS! Egyesület elhatározta, hogy alternatív tervet készít a zsidónegyed területére. Ezt a Soros Alapítvány anyagi támogatása teszi lehetővé. Szabályozási tervet nem készíthetünk, de beépítési alternatívákat ‑ környezetalakítási tervet igen, ahol megmutathatjuk most már nemcsak szavakban, de látványban is, hogy mire gondolunk, amikor a negyed értékőrző, ugyanakkor kibontakozását, megújulását is segítő rehabilitációjáról beszélünk. Elképzeléseinket, hogy közérthető legyen látványtervekkel és megmodellezve is bemutatjuk.

A terv építész, tájépítész, városrendező, közlekedéstervező szakemberek intenzív együttműködésével jön létre. A projekt részét képezi – szociológus és közgazdász közreműködésével – a javasolt alternatívák társadalmi és a ma érvényes gazdasági szabályozási feltételek közötti megvalósíthatóságának elemzése, modellje is. 

Egy alternatív terv felmutatásával nagyobb esélyt látunk arra, hogy a későbbiekben elérjük az eddigi magatartás nemzetközi és országos védettségnek és az UNESCO elvárásainak megfelelő megváltoztatását. 

Mindez azonban csak akkor érheti el hatását, ha nyilvánosságot kap.

Ez év áprilisában/májusában lehetőségünk van a negyed értékeinek, valamint terveink, elképzeléseink bemutatására egy kiállítás keretében. A saját elképzeléseink mellett bemutatjuk a 2005-ös nemzetközi EUROPAN zsidónegyedre készült díjnyertes tervét, a 2008-ban végzett magyarországi építészhallgatók, valamint a németországi, karlsruhei építész kar e negyed területére 2009-ben készített diplomamunkáit is. 

Mindettől függetlenül úgy látjuk, hogy az Önök támogatása nélkül semmit nem érhetünk el.  

Ezúton is kérjük Önöket, hogy továbbra is kövessék figyelemmel azt, hogy mi történik a régi pesti zsidónegyedben.

Kérjük, hogy azon felül, amit eddig javasoltak, gyakoroljanak nyomást a magyar államra és a fővárosra annak érdekében, hogy a Budapesti Világörökségi Területekre vonatkozó Kezelési Terv 2005-ös változata jogszabályként azonnal lépjen hatályba, mivel úgy látjuk, hogy az összes pozitív intézkedés és azok elfogadása, ami a jelentés szerint tervbe van véve vagy folyamatban van – közöttük a Kezelési Terv  megváltoztatása, bővítése is – még éveket vesz igénybe.

A leghatékonyabb azonban a 2008-ban elfogadott terv felfüggesztése és a rehabilitációs jogszabályok kidolgozását biztosító idő megadása, vagyis az azonnali moratórium lenne, ha ez összekapcsolódna az összes eddig kiadott engedély felülvizsgálatával.  
 

Budapest, 2009. március 16.                         

       

Tisztelettel:

Jávor István elnök

ÓVÁS! Egyesület 
 
 

Levelezési cím:

ÓVÁS! Egyesület

1125, Budapest

Óra köz 2. 

e-mail:

ovasegyesulet@gmail.com