A fővárosi főépítész csalódott Erzsébetváros döntésében

BiL, NOL, 2008. szeptember 22.

Alkotmánybírósághoz, közigazgatási hivatalhoz és ügyészséghez fordul több civil szervezet a zsidónegyedre vonatkozó új szabályozási terv miatt, amelyet pénteken fogadott el Erzsébetváros képviselőtestülete. A helyi MSZP és Fidesz által közösen – éppen a Világörökség Napja előtt – elfogadott rendelet az ülésen is demonstráló civilek szerint a még megmaradt építészeti örökség megsemmisüléséhez vezet. Gergely József (MSZP) alpolgármester szerint viszont a péntektől hatályos szabályozási terv egységes védelemben részesíti a zsidónegyedet, és szigorúbb az eddigi reguláknál, hiszen nem ír elő kötelező bontásokat.

Az Erzsébetváros zsidónegyedében zajló bontásokat évek óta kritizálják civil szervezetek, amelyek szerint az értékes, régi épületek helyére kerülő jellegtelen, lakópark-szerű háztömbök miatt elvész a negyed hangulata. Többen aggályosnak tartják azt a kerületi gyakorlatot is, hogy az önkormányzat offshore cégek tulajdonában lévő projekttársaságokkal szerződik. Az Óvás! Egyesület a világörökségi hatóságokhoz fordult a problémák miatt. A kerületi vezetés a mind hangosabb tiltakozások közpette változtatási moratóriumot rendelt el. Az UNESCO illetékes szervezete, az ICOMOS is vizsgálódott a történelmi zsidónegyedben, amely a világörökségi védelmet élvez. A szervezet azt állapította meg, hogy további bontások már nem kívánatosak, ennek fényében kell a szabályozási tervet megalkotni. Az új tervet pénteken fogadta el az erzsébetvárosi testület. Gergely József alpolgármester szerint ez a döntés feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a kerületben beinduljon a tízmilliárdos városfejlesztési program, valamint egy uniós fejlesztési projekt. Az Óvás! Egyesület szerint viszont a most bevezetett szabályozási terv bontásokhoz fog vezetni.

Mint a városvédők állítják, az egyeztetések folyamán egy olyan tervezetet ismertettek a civilekkel, amely szerint teljesen lebonthatják a Kazinczy utca 37., a Kisdiófa utca 16., Kürt utca 8., Dohány utca 31., Kazinczy utca 40-42-44-46. alatti házakat, valamint belső szárnyakat dózerlonak le a Dob utca 14., a Dob utca 18., a Dob utca 38., a Kazinczy utca 41. és a Csányi utca 10. szám alatt. A szabályozási terv további bontásokat is lehetővé tesz, állítják a városvédők.

Gergely József alpolgármester úgy reagált az Óvás! Egyesület értékelésére, hogy a szervezetnek meg kellene magyaráznia, mire alapozza ezt. Szerinte az új szabályozási terv nem ír elő kötelezően bontásokat, mint ahogyan a korábbi terv tette, és egységes védelmet ad az egész negyednek. A házak bontásáról engedélyezési eljárás fog dönteni, és azokat a örökségvédelmi hivatalnak is értékelnie kell – mondta Gergely.

Úgy tudjuk, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sem támogatta a most elfogadott rendezési tervet, mert az két lépcsőben kívánja életbe léptetni az örökségvédelmi szabályokat. Civil bírálatok szerint ez azt jelenti, hogy a második lépcső elfogadása előtt lebontják mindazt, amit majd a szigorúbb szabályozás idején már nem lehet. A kerület szerint viszont azok a befektetők, akik már ingatlant szereztek a környéken, esetleg elvi építési engedélyük is van, akár kártérítést követelhetnének, ha a városvezetés most megszigorítaná az építési szabályokat.

A főépítész csalódott

Beleznay Éva, a fővárosi főépítész a NOL-nak úgy nyilatkozott, hogy csalódást jelent számára a most elfogadott rendezési terv. Mint elmondta, a kerület vezetői korábban részt vettek egy sokkal korszerűbb, műemléki szempontból értékesebb terv megalkotásában, amely lehetővé tette, hogy a fejlesztés ne járjon együtt a városrész értékeinek pusztulásával. A terv megalkotását a főváros kezdeményezte, és részt vett a munkában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint néhány civil szervezet is.  

– Aztán meglepetés volt számomra, hogy Erzsébetváros vezetése nem ezt a tervet kívánja jóvá hagyni, hanem kettébontják az egészet, és két lépcsőben kívánják életbe léptetni. A most elfogadott szabályozás csak az első lépés, amelyből hiányzik szinte minden olyan elem, ami az értékőrzést célozza. Ezeket a szempontokat a kerület csak a bizonytalan jövőben kívánja érvényesíteni. Amit az örökségvédelem, a fővárosi vezetés, és a civilek is elleneznek – mondta a főépítész asszony.

A mostani döntés jelentős bontásokat tesz lehetővé, és a helyükön nagyon sűrűn beépített, a környező házaknál négy emelettel magasabb házak jelenhetnek meg, figyelmeztet a főépítész.

A kerület nem akar másokat megelőzni

Az alpolgármester szerint Erzsébetváros nem akar a többi kerületnél szigorúbb építési szabályokat, illetve csak akkor vezetné be, ha a többi belvárosi kerület is ugyanígy tesz. Gergely József szerint az ehhez szükséges kereteket a fővárosnak kell kidolgoznia, amit Erzsébetváros mindeddig hiába kért a fővárostól.

Beleznay Éva fővárosi főépítész a NOL-nak azt mondta, hogy a kért szabályozás várhatóan még szeptemberben elkészül.

Mi történt az értékvizsgálattal?

A helyi lakosokból álló Nagydiófa Egyesület a pénteki képviselőtestületi ülésre transzparensekkel vonult fel, előzőleg pedig nyílt levélben fordult Hunvald György polgármesterhez. Ebben többek között azt állítják, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal házankénti értékvizsgálatot tartott a negyedben, az ebből készült jelentés azonban eltűnt, és azt sem a kerületnél, sem pedig a örökségvédelemtől nem lehet megkapni. Márpedig a negyed jövőjéről szóló döntéseknek éppen erre a tanulmányra kellett volna alapoznia, érvelnek a civilek.

Érdeklődésünkre Gergely József ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Kulturális örökségvédelmi Hivatal valóban elvégzett egy ilyen vizsgálatot a negyed 286 házán, azonban ezt a kerület hiába kérte, nem kapta meg.

Hatásköri viták

A Nagydiófa Egyesület szerint a főváros egyetértése nélkül nem fogadhatják el a világörökségi státusszal rendelkező zsidónegyed jövőjét meghatározó tervet, és a Városháza nevében döntésjoggal rendelkező főpolgármester nem támogatta ezt a mostani formájában.

Ezzel szemben a kerületi alpolgármester úgy látja, hogy a fővárosi vezetésnek ehhez nincs hatásköre, viszont a közgyűlésnek meg van, és a közgyűlés meg is szavazta.

A városvédők úgy tudják, a fővárosi közgyűlés nem az egész negyedet érintő tervről szavazott, pusztán egy kis részéről, de amióta ez megtörtént, mindenki úgy tesz, mintha a főváros egyetértését adta volna ahhoz, ami a zsidónegyeddel történni fog.

– Belső-Erzsébetváros értékes terület, szívesebben látnék ott olyan átalakulást, mint ami a párizsi Marais-negyedben zajlott le: a város egyik legértékesebb területévé vált egy korábban lepusztult környék – mondta Beleznay Éva. – Ezzel szemben Belső-Erzsébetvárosban lakótelepi karakterű fejlesztések várhatóak a mostani szabályozás nyomán, azzal a megszorítással, hogy a lakótelepektől eltérően itt még zöldfelületekből is kevés marad.