Védtelen világörökség

Szilléry Éva, Helyi Téma, 2007. október 1.

Bármelyik pillanatban kiadhatják a bontási engedélyt

Erzsébetváros önkormányzata legutóbbi testületi ülésén elfogadta a Belső-Erzsébetvárosra vonatkozó új szabályozási tervet. Gergely József alpolgármester szerint az új terv szigorítja az építési engedélyek kiadását és az épületbontásokat. A zsidónegyed védelmét célul kitűző civilek azonban úgy vélik, a szabályozás több ponton törvénybe ütközik, nem védi meg a történelmi városrészt.

Még a terv elfogadása előtt nyílt levelet intéztek a polgármesterhez, felsorolva kifogásaikat, ám a testület ezeket figyelmen kívül hagyta.

– Az augusztusi fővárosi közgyűlés elé benyújtott főpolgármester-helyettesi előterjesztés világosan tartalmazta, hogy a főpolgármester nem ért egyet a jelen tervezettel. Világörökségi terület lévén, a főpolgármester egyetértése is szükséges a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló rendelet elfogadásához. Ennek hiányában a tervezetet megszavazni jogellenes – mondta lapunknak dr. Bakó Katalin, a Nagydiófa Egyesület titkára.

A Belső-Erzsébetváros megmaradásáért küzdő civilek azt is sérelmezik, hogy a polgármester már év elején, a szabályozási terv tervezési fázisában nem rendelt el változtatási tilalmat a történelmi zsidó negyedre. Bakó Katalin kitért arra, hogy amíg a terv készült, a kerület vezetősége változatlanul hagyta tovább rombolni a városrészt.

– A főépítész szakmai hozzájárulásával a beruházók továbbra is megkapták az építési engedélyeket a bontásokra és a térséghez nem illő épületmonstrumok, mély- és pincegarázsok megépítésére – fogalmazott a titkár.

Kádi Csaba, az önkormányzat sajtószóvivője kifejtette, a változtatási tilalom nem csupán a beruházókat sújtja. – A moratórium időszakában nem lehet felújítani azokat a társasházakat sem, amelyeknek támogatásból, vagy a tetőtér felújításával lenne módjuk megújulni. A tilalom nem tesz jót a kisvállalkozóknak sem, akiknek ez idő alatt nincs lehetőségük átalakítani üzleteiket.

A Nagydiófa Egyesülettel együtt több civil szervezet, köztük az Óvás és a Szindikátus Egyesület nyílt levélben fordult Hunvald György polgármesterhez. Választ várnak arra is, hová lett annak az értékvizsgálatnak az eredménye, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen készítettek el, és nyilvánosság előtt vállalták, hogy beépítik az új szabályozási tervbe.

– Ez az ígéret nem valósult meg, állítólag a KÖH elnökének szakmai fenntartása volt az elkészült anyaggal kapcsolatban – tájékoztatott Bakó Katalin.

Noha a polgármester több ízben nyilvánosan kifejezte, elkötelezett a világörökség megóvásában, a negyedért harcolók attól tartanak, az új tervezettel tovább folyik az épületek bontása. Korántsem alaptalan az aggodalom. Éppen beszélgetésünk napján kaptuk a hírt, miszerint a közigazgatási hivatal másodfokon elfogadta az építési engedélyt a Nagy Diófa utca 8. szám alatti ingatlanra. – Ez annyit jelent, hogy bármelyik pillanatban megkezdhetik az ingatlan bontását – magyarázta Bakó Katalin.

Ami az értékmegőrzést illeti, a sajtószóvivő kifejtette: az elsődlegesen a KÖH feladata.
– Az értékmegőrzés alapvető kérdése, hogy a zsidónegyed műemléki jelentőségű terület. Az építési szabályok szigorúbbak lettek, mintegy 20-25 százalékkal kevesebb építési lehetőséget teremtenek. A szabályozás legfontosabb eleme, hogy egy évszázad óta először nem tartalmaz kötelező bontásokat – mondta a sajtószóvivő, megjegyezve, hogy az UNESCO is elsődlegesen az anyagi ösztönzőkön keresztül javasolja elérni, hogy a terület jellege megmaradjon.