Baljós előjelek

Júniusi sevillai ülésén egy új híd megépítése miatt a VB visszavonta Drezda világörökségi címét. Ilyen drasztikus lépésre a budapesti látképnél nem lehetett számítani, arra viszont igen, hogy az Andrássy út pufferzónájának számító erzsébetvárosi zsidónegyed látványos romlása és a korábbi ajánlások figyelmen kívül hagyása miatt Magyarországot figyelmeztetésben részesítik.

Ez annál is inkább valószínűnek tűnt, mert tavaly novemberben Michel Polge, a UNESCO Budapestre látogató szakértője jelezte, hogy az általa a Belső-Erzsébetvárosban tapasztaltak összegyeztethetetlenek a világörökségi címmel. Magyarországnak idén februárig kellett volna számot adnia arról, hogy alkotott-e olyan szabályozási rendszert, ami védi a terület értékeit, és megteremtette-e a műemléki rehabilitáció gazdasági feltételeit. Mindebből semmi sem valósult meg.

Örvendetes látszat

Ehhez képest elég nagy meglepetés, hogy határozatában a bizottság új stratégiai lépéseket üdvözölt, és csak 2011 februárjára kért új állapotjelentést.

A dokumentum például bíztató tervezett előrelépésnak nevezi a világörökségi terület kezelési tervének felülvizsgálatát, és az annak végrehajtását felügyelő kezelőtestület felállítását. A sokat kritizált kezelési tervet 2005-ben fogadta el a főváros, de mivel nem jogszabályról van szó, a benne foglaltaknak nem lehetett érvényt szerezni. Így ha esetleg változtatnak is rajta, az önmagában nem lenne érdemi előrelépés.

A kezelőtestület felállítására és működésére a főváros még tavaly nyáron dolgoztatott ki egy tervet, ami azóta is parkolópályán pihen. A VB határozata a védőövezet (a zsidónegyed) örökségvédelmi státuszának újraértékelésére, illetve az Andrássy út és a zsidónegyed viszonyának felülvizsgálatára vonatkozó terveket is új, pozitív fejleményként említi. Csakhogy az elmúlt években ezekben az ügyekben sem történt semmi olyasmi, ami optimizmusra adna alapot.

Fejérdy Tamás, a Kulturálisörökség-védelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese szerint nem igaz, hogy a VB által üdvözölt stratégiai lépések valójában stagnálást fednek. Fejérdy – aki Magyarország delegáltjaként Sevillában személyesen jelen volt, amikor a bizottság elfogadta a vonatkozó határozatát – úgy látja, hogy bár nagyon lassan, de azért van előrelépés.

Valódi előrelépés

Ilyennek nevezte, hogy a főépítészi iroda „már foglalkozik” a kezelői testület felállításával, illetve hogy az Oktatási Minisztériumban (OM) egy ideje dolgoznak az új örökségvédelmi törvény előkészítésén.

A bizottság ugyanis azt is üdvözölte, hogy megindultak a világörökségi törvény megalkotásának előkészületei. Úgy tudjuk, hogy a törvényszöveg első változatát nemsokára kiküldik a társadalmi egyeztetésbe bevont szervezeteknek. Beleznay Éva, a munkában részt vevő fővárosi főépítész kérdésünkre elmondta, hogy a törvény előkészületein kívül valójában semmi más nem történt az UNESCO által üdvözölt stratégiai kérdésekben.

A látszat tehát az, hogy a VB-nek a jelentést készítő magyar fél tervezett, de az érintett felek ellenállásán vagy gyenge együttműködésén évek óta elakadó intézkedéseket állított be komoly előrelépésként, miközben munka kizárólag az Oktatási Miniszériumban folyt. Fejérdy a fő problémának a kezelési terv bizonytalan jogi státuszát, az örökségvédelmi törvény hiányát, illetve a kétszintű (fővárosi-kerületi) helyhatósági döntési rendszer körülményességét nevezte.

Mint mondta, a zsidó negyed megóvása a KÖH és az UNESCO szerint sem elsősorban örökségvédelmi, hanem szabályozási és finanszírozási eszközökkel (a felújítások pénz- és adókedvezményekkel történő támogatásával) érhető el. Mindenesetre elismerte, hogy a VB határozata valójában épp annak az eszköze, hogy az abban felsorolt feladatok végrehajtása végre felgyorsuljon.

Logikus magyarázat

A bizottságot a magyar fél tehát arra használta, hogy lépéskényszerbe hozza az erzsébetvárosi örökség védelmében érintett hatóságokat és intézményeket. „Eddig csak magunknak ígérgettünk, de most jól össze kell szednünk magunkat. Ha 2011-ig nem készülünk el, a bizottság biztosan nem lesz elnéző” – fogalmazott a KÖH alelnöke.

A régi zsinagóga épülete egy kapualjból a Kazinczy utcában

Beleznay Éva a helyzetet úgy magyarázta, hogy az UNESCO által Sevillában elismert előrelépések valójában azután fognak megtörténni, ha az év végén a parlamentnek sikerül elfogadnia az új törvényt. Addig hiába is próbálkoznak a többi területen valamit mozdítani, a jogszabályi háttér hiánya miatt nem sok foganatja lenne.

Ha így van, akkor viszont a bontások megindulása óta eltelt öt-hat év fejleményei, így a kezelési terv és a többi nagy dirrel-durral beharangozott előkészület szolgálta kizárólag a tevékenység látszatának keltését.