Háború: zsíros ingatlanokért csatázik a főváros és a kerület?

stop.hu , 2008. június 17.

Újabb három hónapos építési moratóriumot rendeltek el a hetedik kerület belső részére. Ezzel már lassan fél éve nem lehet egyetlen építési engedélyt sem kiadni a háromszáz házat magába foglaló területet. Amíg a rendezési terveken megy a kerület és a főváros csatározása, addig a háttérben befektetői és civil lobbik állhatnak.

A három hónapos építési tilalom után most ismét három hónapra – szeptember harmincadikáig – megtiltják az építési engedélyek kiadását a főváros hetedik kerületének belső részén, az úgynevezett régi zsidónegyedben. A moratóriumot azért vezették be újra, mert még mindig nincs érvényes szabályozási terv a területre. A kerület megszavazta a tervet, ám a Főváros, amelynek a kérdésben egyetértési joga van, nem támogatta azt.

A zsidónegyedben egyébként az utóbbi időben rendszeresen történtek vitatatott bontások és ingatlanbefektetések. A botrányok hatására a Fővárosi Közgyűlés nemrégiben rendeleti úton ki is akarta venni a hetedik kerület kezéből az egész zsidónegyed felügyeletét, ám ezt később nem szavazta meg a közgyűlés. Hunvald György kerületi polgármester akkor az egész eljárást törvénytelennek, és önkormányzati törvénnyel összeférhetetlennek minősítette.

A háttérben megy a kemény alkudozás

;
Egy szöget sem engednek, nemhogy felújítást

Egyes hírek szerint a háttérben a befektetői háború zajlik, amely a főváros és a kerület csatározásában csúcsosodik ki. A két oldalt eltérő érdekek hajtják és mind a kettő az ingatlanok felett akar befolyást szerezni. Ugyanakkor ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy a főváros elbukott javaslatában eleve hároméves változtatási tilalmat szeretett volna bevezetni, és olyan megoldásokban gondolkodtak, amelyek elsősorban a terület világörökségi pozícióit az épített értékek megőrzését hivatott szolgálni.

A kerületi vezetés pedig szintén hajlandó kompromisszumokra, úgy hogy a jelenleg beépíthető 180 ezer négyzetméter építési területet első ütemben 140 ezerre csökkentenék, majd 89 ezerre. Ez összesen több mint ötven százalékos csökkentést jelentene, ám cserébe azt kérik a Fővárostól, hogy ne csak a zsidónegyedben lévő 300 épületre alkossanak szabályozást, hanem az összes építészetileg egységesnek mondható budapesti területre.

Utóbbi megvalósulása már csak azért sem valószínű, mert akkor a fővárosnak egyenként minden kerülettel újabb alkudozásokba kell kezdenie. A történet pikantériája, hogy ezt a tervet évekkel ez előtt az az Ikavai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szorgalmazta, aki most szembe állt a kerület beépítési szándékaival. Ikvai-Szabó egykori terve egyébként elbukott a kerületi szándékok összehangolhatatlansága miatt.

Hunvald nem szereti a moratóriumot

Hunvald György a sajtón keresztül üzent a moratóriumot részben kilobbizó Óvás Egyesületnek, amelynek azt javasolta, hogy „bárhol járnak a világban, inkább pénzt gyűjtsenek a felújításokra, mint aláírásokat.” Az Óvás ugyanis többször felhívta a sajtó és a döntéshozók figyelmét a zsidónegyedben zajló eseményekre, és részben az ő nyomásukra álltak a fővárosi vezetők a változtatási tilalom mellé.

Mint azt Jávor István, az egyesület egyik vezetője a STOPnak elmondta: több éve kísérleteznek, hogy más befektetőket is behozzanak a területre, akik bontás helyett hajlandók felújítani, ám a körön kívülről nem lehet ingatlanhoz jutni. A kerület csak a neki kedves befektetőknek hajlandó eladni az épületeket, és bontásra ítél olyan házakat, amelyek simán megmenthetőek – magyarázta Jávor.

A lakók szívhatják a fogukat


Többet ér a lakópark?
 
Az építési moratórium ugyan megakadályozta az ingatlanbefeketetők bontásait, de komoly kellemetlenségeket is okoz a lakóknak. A zsidónegyedben gyakorlatilag egy szeget nem lehet beverni érvényes építési engedély nélkül, amelyet most a kerület nem tud kiadni semmire. Elmaradnak a szükséges homlokzat-felújítások, a liftbeszerelések és a viszonylag barátságos megoldásnak mondható tetőtér-beépítések is – még ha a társasházak ezt önerőből meg is tudnák tenni. A polgármester szerint a moratóriummal ráadásul végleg lecsúsztak az EU-s pályázatokról és külső – befektetői – forrásokból sem lehet pénzt szerezni a rehabilitálásra.

Fotók: Szokolay László