Mi történt Michel Polge úr látogatása, majd az UNESCO jelentés közzététele óta?

Ez a szövegrész a Párizsban, az Urbanistes Sans Frontieres (Urbanisták határok nélkül) által szervezett konferencián (Párizsi Magyar Intézet) hangzott el, „A budapesti zsidónegyed kialakulása és mai helyzete” című kezdő előadás zárófejezeteként. A 2008. június 5-én tartott konferencia további előadói az előadások sorrendjében Jean-Pierre Frommer, a Mardis hongrois de Paris elnöke; Michel Polge, állami városrendező–főépítész, ICOMOS–UNESCO-szakértő és a konferencia szervezője, Maggie Cazal építész, az Urbanistes Sans Frontieres (USF) elnöknője voltak. A konferenciának a Párizsi Magyar Intézet adott helyet.

Perczel Anna építész–városrendező

A szakértői misszió után (2007. november 4–7.), de még az UNESCO-jelentés hivatalos közzététele előtt, a VII. kerület polgármestere és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2008. február 1. és 2008. május 31. közötti időre azért, hogy a Belső–Erzsébetváros területére készülő szabályozási tervbe – még a terv elfogadása előtt – beépülhessenek az épületenkénti műemléki vizsgálat eredményei, változtatási tilalmat rendelnek el. (A változtatási tilalom, ahogy az épületenkénti vizsgálat is, nem a Belső-Erzsébetváros szervesen összetartozó teljes területére, hanem csak az Andrássy úti világörökségi terület védőzónájaként UNESCO-védelem alatt álló, Károly körút–Király utca–Csányi utca–Klauzál tér–Klauzál utca–Dohány utca által határolt területére vonatkozik).

A VII. kerület polgármestere ugyanott kijelentette, hogy a régi pesti zsidónegyed néven védett rész olyan értékes, hogy saját maga fogja javasolni azt, hogy a negyednek ez a része ne az örökségvédelmi terület védőzónája, hanem maga is örökségvédelmi terület legyen. Mivel a moratórium határideje az egyeztetési folyamat befejeződése előtt lejárna, Erzsébetváros önkormányzata a legutóbbi testületi ülésen meghosszabbította a változtatási tilalmat egy hónappal (azóta pedig még tovább, a szabályozási terv tervezett jóváhagyásáig, de legfeljebb 2008. szeptember 30-ig).
Az UNESCO-jelentés nyilvánosságra hozásának pillanatában (2008. március 5.) a sajtótájékoztató résztvevői, Mezős Tamás KÖH elnök, dr. Fejérdy Tamás, az ICOMOS európai ügyekért felelős alelnöke és a KÖH alelnöke, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kijelentették, hogy egyetértenek a jelentéssel. Hunvald György, a VII. kerület polgármestere hozzátette, hogy számukra semmi új nincs benne és már amúgy is minden eszerint történik, hiszen készül az új terv és van moratórium. Pozitívumként említette, hogy a jelentés szerint nincs veszélyeztetve a világörökség. Dr. Fejérdy Tamás viszont megemlítette, hogy ha szó szerint nem is tartalmazza a jelentés a cím visszavonásának veszélyét, a jelentésben foglaltak szerint komoly változtatásokra van szükség, hogy ez ne következzen be. (A jelentés szerint ami eddig történt, az egy védett negyed esetében elfogadhatatlan és a továbbiakban nem folytatható. A már kiadott engedélyekről pedig azonnal tárgyalásokat kell kezdeményeznie az állam képviseletében a világörökségi területekért felelős KÖH elnökének).
Az ÓVÁS! képviselői 2008 áprilisában felkeresték Mezős Tamás urat, hogy többek között megtudják, mit szándékozik tenni, megkezdődtek-e a tárgyalások például a befektetőkkel, amit Polge úr javasolt azokban az esetekben, ahol már kiadott engedélyek vannak. A KÖH elnöke azonban nem kíván lefolytatni ilyen egyeztetéseket. Egyedül az épületenkénti vizsgálatot tartja feladatának, ami el is készült, de eredményét senki, sem a főváros, sem a kerület, sem a tervező, sem az ÓVÁS! nem kapta meg.

Az elhangzott szavak ellenére – az egyeztetésre kiküldött szabályozási tervet és a negyedben zajló tevékenységeket, közöttük az ingatlaneladásokat is ismerve – sajnos továbbra is kétséges, hogy a megígért és várva várt szemléletváltás és változás bekövetkezik–e a közeljövőben?
Miért mondom ezt?

– A bontások és építkezések az előzetes megállapodások és engedélyek szerint – a tárgyalások hiányában – változatlanul és akadálytalanul folytatódnak.
– Az önkormányzati ingatlan-eladások a védett, moratórium alatt álló részen és azon kívül is – még a régi feltételek szerint – napjainkban is zajlanak.
– Az egyeztetésre kiküldött, elfogadás előtt álló terv szerint a területhasználatot szabályozó mutatók nem változnak, a maximális szintterületi mutató értéke továbbra is 4,5–6, a beépítettség maximális mértéke 70–80%, a kötelező zöldfelület 10–15% közötti.
– A beépítés mértékét a párkánymagasság korlátozásával, a szintmagasságok meghatározásával és az udvarok arányainak meghatározásával szándékozzák korlátozni. Ez azt jelentené, hogy a föld fölött kevesebbet és főleg alacsonyabbat lehet építeni, de a föld alatt ki lehet használni a mutatókat, így ez a negyed terhelését, zöldterületeinek védelmét nem oldja meg.
– A műemléki vizsgálat és a hozzá tartozó javaslatok ugyan már 2008. február 22-re elkészültek, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke evvel nem volt elégedett, átdolgoztatta, hogy csökkentse a műemléki megkötéseket, de sem az eredeti, sem a megváltoztatott javaslatok nem kerültek be a kiküldött tervbe.
– A terv, bár külön mellékletben szabályozza a nem védett épületek bontásának lehetőségét, amit a részletes értékvizsgálat feltételéhez köt, de ez a vizsgálat a rendelkezés szerint csak a homlokzatra és az utcai traktusra vonatkozik, a belső szárnyakra nem; emellett nem terjed ki a teljes Belső-Erzsébetvárosi területre, csak a védelem alatt álló, Klauzál térig tartó részre. Nem mondja ki, hogy az 1945 előtt épületek bontása a továbbiakban nem lehetséges. A terv konkrétan is tartalmaz bontásokat, különösen a belső szárnyakét. Több helyen már előzetes megállapodások születtek az engedélyező hatóságokkal. A terv és az előzetes megállapodások szerint a VII. kerületi oldalon legalább 14 újabb épület belső szárnyainak bontása várható, köztük van 4 műemlék épület is. Ez azt jelenti, hogy ezeknél az épületeknél csak a homlokzat és az első traktus marad meg. Emellett további 3 épületet teljes bontásra jelöl a terv. Több mint 50 helyen kezdődhetnek építkezések a már eddig felépült új épületek mellett, részben a bontások helyén, részben a már üres telkeken. (2002 óta a negyed VII. kerületi oldalán már 14, a VI. kerületi oldalon 5 épületet bontottak el teljesen. Néhányuknak csak a homlokzata és az utcai első traktusa maradt meg). Az elbontott és a bontásra jelölt épületek és szárnyak helyén, ahol az előzetes engedélyezés vagy megállapodás már megtörtént a befektetővel, általában 7–8 emeletes belső épületszárnyak és hozzátartozó mélygarázsok épülhetnek, 70-80%-os beépítettség mellett, függetlenül az új szabályozástól. (Ez történik majd a Dohány utcai zsinagóga közvetlen szomszédságában, de a Belső–Erzsébetváros egyetlen idősek számára fenntartott épületének nagyméretű, fákkal beültetett udvarán is.)
– A mélyparkolók miatt igen sok értékes kert szűnik meg, sok értékes fa kerül veszélybe, kivágásra. Kertek, fák konkrét védelméről nem szól a terv, erre a felvetésre a válasz az, hogy azt majd külön kell megoldani.
– Több helyen jelzi a terv 2 vagy 4 telek összevonását vagy a legmagasabb szomszédhoz történő igazodást.
– Azokban a nagyméretű tömbökben, ahol a tömbbelsőben nagyobb közösségi használatú zöldfelület, park lenne kialakítható, a terv csak igen korlátozottan él a soha vissza nem térő lehetőséggel, az egyik iskola sportudvara és az egyetlen bölcsőde kertje is beépülhet 70 %–ban, de a nemrég kialakított Király utcai játszótérből is csak az 1/3-a marad meg.
– Az új építkezések esetében a szabályozási előírásokba nincs beépítve semmi arra vonatkozóan, hogy ezentúl az itt felépülő új épületek minősége és építészeti színvonala – az eddigiektől eltérően – például pályázat kiírásának kötelezésével lényegesen javuljon.

Mindezek mellett a legsúlyosabb az, hogy a kerület a terv rendelkezéseit ketté bontotta, 1. és 2. ütemre. Az 1. ütemben – mely az előírt egyeztetések után mostanában kerülne jóváhagyásra – például nem valósulnának meg a beépítés mértékére vonatkozó korlátozó intézkedések, csak a 2. ütemben. Vagyis most nem változna szinte semmi. Az érv az, hogy csak akkor fogadják el a 2. ütem rendelkezéseit, ha az összes környező kerület majd hasonlót fogad el, vagyis mindez bizonytalan időre eltolódna. Ez az, amit a főváros és előreláthatóan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, akik egyébként a tervet nagyjából jónak tartották, nem fogadnak el, mert így a két éve tartó terveztetés értelmét veszti.

Ezért 2008. május 29-én Ikvai-Szabó Imre főpolgármester–helyettes a főváros közgyűlése elé terjesztette azt a javaslatot, mely moratóriumot rendelt volna el a zsidónegyed teljes területére, immár fővárosi szinten, mivel semmi nem mutat arra, hogy a kerület figyelembe venné a főváros és az UNESCO-szakértő véleményét. A fővárosnak azonban jogilag igen kevés mozgástere van. Egyik lehetősége a fővárosi hatáskörben elrendelt változtatási tilalom maximum 3 éves időtartamra. Ezt azért tehetné meg, mert a fővárosi szabályozási kerettervbe nincsenek még átvezetve azok a műemléki változások, amelyek a zsidónegyeddel kapcsolatban az utóbbi időben megszülettek. S mivel a kerületi szabályozási tervnek összhangban kell lennie a főváros tervével, annak módosításáig, s ez időre – az építési törvény 21. paragrafusa szerint legfeljebb hároméves időtartamra – el lehet rendelni a tilalmat. Ez alatt ki lehet dolgozni a felújításokat segítő gazdasági ösztönző rendszert és felállítani egy rehabilitációs projekttársaságot, amit az UNESCO biztosa, Polge úr is javasolt tavaly őszi budapesti látogatása után. Ez áll többek között az előterjesztésében.

Az előterjesztést a főváros képviselőtestülete Ikvai-Szabó Imre előterjesztésével szemben, Hunvald György VII. kerületi polgármester érvelését elfogadva nagy többséggel és jelentős tartózkodás mellett leszavazta.

Budapest, 2008. június 5.

Perczel Anna
építész–városrendező