Avagy a Holokauszt Emlékév 2004 és 2014 tanulságai, a továbbélés lehetőségei
A holokauszthoz és a történelmi traumákhoz fűződő viszony a történészeket, irodalmárokat, művészetkritikusokat hosszú időn keresztül megosztotta. A holokausztot körülvevő „tabuerdőket” az utóbbi évtized(ek)ben egyre inkább kiírtja az a gondolkodásmód, amely nemcsak az áldozatiság, de a bűnösség oldaláról is megközelíti az érintettek viszonyát és gondolkodásmódját a II. világháború eseményeihez fűződően. Az identitás, trauma és emlékezet a 20. század második fele és a 21. század humán tudományainak sarokpontjai, amelyek a tudomány szűken értelmezett keretein túllépve, a közéletben, ideológiákban és mindennapi politikában is fontos szerepet kapnak. A kérdés az, hogy az emlékévek magától értetődő, szinte kötelező érvényű eseményein túl és azokra reflektálva hogyan él(het)nek tovább az 1944-es év magyarországi és általában véve a holokauszt történései. Ahogyan kérdés lehet az is, hogyan hat ma, 70 év távlatából a holokauszt a tudományos élet, a művészet, az oktatás és a közélet alakulására.
Kiemelt
Az ÓVÁS! Közhasznú Egyesületről és tevékenységéről
Az ÓVÁS! Közhasznú Egyesület 2004-ben a régi pesti zsidónegyed múltjának és épületeinek, hagyományainak és lakóinak megőrzéséért, védelméért alakult. A 2002 óta UNESCO védelem alatt álló negyedben paradox módon éppen a nemzetközi védelem alávétel évében, 2002-ben indult meg a lakók kiköltöztetése, az épületek bontása, a múlt emlékeinek eltüntetése. Az itteni közel kétszáz éves múlt, az üldöztetés,…